Nem, semmi tévedés nincs a mai címben. Én vagyok az a bizonyos isten csapása, méghozzá teljes mivoltomban. Igazából azért osztom meg Veletek ezt a bejegyzést, mert látnotok kell a másik oldalt is. Tudjátok amikor nem sziporkázom és nem készítek mindenféle finomságot a legtutibb versenyekre és nem én vagyok a házi tündér. Tegnap inkább egy házi balfék voltam. Olvassátok fülig érõ szájjal a hattól 11-ig tartó kálváriámat!
Már a délután is jól indult. Egy nagy portál be akart szippantani, mint saját bloggerüket, persze ingyen a nézettségért cserébe, sok-sok gúzsbakötéssel. Emberek! A rabszolga is kap vizet és kenyeret, bocsásson meg a világ! Lehet, hogy azt hiszik, hogy 2 agysejtem van, de vigyázat az a kettõ villámként mûködik! Egyébként meg nem vagyok én olyan exhibicionista. Én nagyon örülök Nektek, akik jelenleg olvasnak és a folyamatosan csatlakozóknak! Ezért csak hálás vagyok! Örömfõzõ vagyok és nem puccos gasztroblogger! Igen, ha kell a disznótoron tündöklök, a teheneket üldözöm egy kis tejért cserében, majd a piacon csacsogok és shoppingolok, de emellett ott az éles diszharmónia, amikor nívós fõzõiskolában mesterszakácsokkal töltöm az idõt, gépeket tesztelek és csillivilli ételeket fotózok az én rozzant gépemmel! Szóval szépen és korrekten visszadobtam a ?kihagyhatatlan? ajánlatot. Maradok, amilyen vagyok és borzolom tovább a kedélyeket a partizánkodásaimmal. Ebbõl adódott, hogy mire hazaértem valami woodoo átkot szórhattak rám és én lettem Miss Monster of the kitchen.
Kezdõdött azzal, hogy nagy elhatározásra jutottam és nekiláttam a házi mascarpone és mozzarella ...