Navigci
Fõoldal
Kategóriák
2014 Összes
2013 Összes
2012 Összes
2011 Összes
2010 Összes
Linkcsere Új blog ajánlásaLinkcsere
RSS
Vendég bejegyzés Rita Konyhájától
sponsored links
A Rita Konyhája oldal gasztrobloggerét kértük fel néhány héttel ezelõtt egy vendég bejegyzés megírására. Hadarik Rita neve ismerõs lehet sokak számára. Rita receptjeivel rendszeresen találkozhattok magazinokban, néhány hónapja pedig megnyitotta a KÖLES névre hallgató reformkonyhát és gluténmentes vendéglátóhelyet is, ami pillanatok alatt népszerû lett. Interjút olvashattok Ritával és egy kiváló receptet is megosztott velünk.
Recept:
Illatos, zöld karalábéfõzelék
Hozzávalók 6-8 adaghoz:
1,5 kg karalábé
1,5 liter zöldségalaplé
só
3 ág friss kakukkfû
1 ek kukoricakeményítõ vagy 3 ek natúr burgonyapehely
2 dl tejszín (teljes tejszín vagy fõzõ)
a karalábék levelei
? citrom reszelt héja és leve
2 gerezd fokhagyma
3-4 ek extra szûz olívaolaj
A karalábékat megpucoljuk, majd 1,5-1,5 cm-es kockákra vágjuk. Az alaplével együtt vagy vízzel feltesszük fõni. Sózzuk, és a kakukkfû leveleit belemorzsoljuk.Majdnem puhára fõzzük. Nem kell teljesen szétfõzni, kicsit roppanjunk a fogunk alatt, úgy a legfinomabb.
A tejszínt kikeverjük a keményítõvel vagy a burgonyapehellyel, és 1 merõkanál fõzõlével, majd ezzel behabarjuk a karalábét. A karalábé leveleit megmossuk, a vastag eres részeket és a szárakat levágjuk. Felaprítjuk, majd a citromlével, citromhéjjal, fokhagymával, sóval, és olívaolajjal leturmixoljuk. Ezt a szószt belekeverjük a kész fõzelékbe.
*********
Interjú Hadarik Ritával?.
Elõször kérdeznénk kicsit a gyerek éveidrõl. Gyerekkorodban is szerettél fõzni?
Rita: Enni szerettem. Nagyon sokat sportoltam gyerekkoromban, és volt olyan, hogy vacsorára megettem 8-9 rántott csirkecombot is körettel együtt. Imádtam már akkor is a fûszeres ételeket, volt, hogy anyu brassóiját csak én bírtam könnyezés nélkül megenni. Édesanyám, és anyai nagyszüleim nagyon jól fõztek mindig is. Sokat üldögéltem velük a konyhában, és néztem, ahogy sürögnek-forognak. Érdekes módon, valahogy nem nagyon kapcsolódtam be a fõzésbe, maximum borsót pirgáltam, és hasonlók. Egyszer, úgy 9 éves korom körül egyedül voltam otthon pár órát. Azt gondoltam, kellene valamit fõzni a szüleimnek, mire hazaérnek. Sütöttem ki szalonna szeleteket, azon megsütöttem pár szelet almát, és ezen az almás szalonnazsíron kisütöttem pár csirkemájat. Ezeket egy fogpiszkálóval összetûztem. Édesapám haláláig emlegette azt a májat; mindig mondogatta, hogy tanuljak meg jól fõzni, mert a férfiak szívéhez a hasukon át vezet az út. Azóta tudom, hogy ez nem így van, de az õ dicsérete sokat jelentett nekem mindig is.
Mióta fektetsz nagy hangsúlyt az egészséges étkezésre?
Rita: Amikor a kisebbik fiam Máté megszületett, nagyon lerobbantam egészségileg. Elõtte éveken át a médiában dolgoztam, alig ettem, és amikor ettem, akkor sem figyeltem oda. Csak bekaptam valamit gyorsan. Aztán jött két terhesség, szoptatás, és mire Máté megszületett éreztem, hogy gyorsan változtatni kell az életmódomon, ha sokáig egészséges szeretnék lenni. Akkoriban hozott össze a sors egy gyõri hölggyel, aki megismertetett a keleti orvoslás filozófiájával. Tõle sokat tanultam, és így kezdtem el kísérletezgetni. Ez tulajdonképpen egy folyamat volt. Vannak persze ?kilengések? nálam is, hiszen nagy a csábítás körülöttünk, de 95 %-ban tartom magam az elveimhez. Ha én fõzök, akkor az biztosan megbízható, és egészséges; vagy legalább is nem ártó.
Az egyik legnépszerûbb magyar gasztroblog a tiéd. Hogy látod, mi a sikered titka?
Rita: Ez egy igen érdekes kérdés. Sokan feltették már, és nehéz rá válaszolni. Egyfelõl valahogy sosem vett be engem a magyar gasztro blogger közösség. Mivel nem blog motorral mûködik az oldalam, sokáig nem is nagyon tudtak rólam. Nem vettek be gyûjtõoldalakra, és sokáig nem is figyeltek fel rám más vonalon sem. Persze így utólag nem bánom ezt, hiszen okkal döntöttem a portál alapú mûködés mellett, de így sokkal többet kellett masíroznom ahhoz, hogy felfigyeljenek rám. Amit ?elvesztettem? így, az visszajött onnan, hogy marketinges múltam van, amit tudok kamatoztatni az online marketingben is. Amit elértem, az az önképzésen múlt. Egy idõ után elindultam pár olyan versenyen, ahol tekintélyes szakemberek mondták rólam, hogy aki így fõz, annak helye van a gasztronómiában. Ez önbizalmat adott. Nem önteltséget. Ha figyelitek, én nem osztom az észt, nem áradozok, hanem kedvességgel igyekszem az olvasóim igényeit kielégíteni, vagy a figyelmüket új, más irányokra terelni. Alapvetõen ilyen embertípus vagyok, de a statisztika is azt igazolja, hogy nem okoskodással, hanem segítõ kedvességgel lehet az emberek szívéhez vezetõ utat megtalálni. Azt gondolom, a legnagyobb marketing elõnyöm ez. És persze az, hogy jók és érthetõek a receptjeim.
Van példaképed a gasztronómiában?
Rita: Tudom, hogy illene erre azonnal választ adnom, és valami olyat, hogy XY ezért, AZ meg azért. De nincs példaképem. Nekem nincs idõm olvasgatni, sokat böngészni. Két gyereket nevelek egyedül, dolgozok, emellett van a blog és más apró munka, amit éjjel csinálok meg. Maximum végigfutom a facebook hírfalamat, és ennyi. Vannak bloggerek, és séfek, akiknek az ételfotóit megcsodálom idõnként, és dicsérni is szoktam, mert ami jó, az jó. De különösebben nincs példaképem.
Amikor fõzöl, honnan inspirálódsz leginkább?
Rita: Legfõképpen a piacon és a boltokban inspirálódok, vagy rákeresek angol, francia, olasz nyelven alapanyagokra, és képeket nézegetek. Szeretek a fûszerekkel játszani, sokfélét használok belõlük. Van, hogy kapok szakmai kritikát, például, hogy hogy merek színes borsot tenni fekete bors helyett egy káposztába, és hasonlók, de én tudom, hogy úgy jó, és kész. Meglehetõsen öntörvényû vagyok ebben a kérdésben, de ezt vállalom.
Néhány hónapja megnyitottátok a KÖLES-t, Magyarország egyetlen gluténmentes konyháját. Honnan indultatok és hogy jött az ötlet?
Rita: Juhász Krisztina barátnõmmel nyitottuk meg a Kölest. Tavaly június elején egy hétvégi csajos napon jutottunk el arra a pontra, hogy kezdeni kellene magunkkal valami igazán érdemeset. Én tudtam, hogy fõzéssel akarok foglalkozni, de a blogolás nem megoldás hosszú távon, fõleg akkor nem, ha az embernek vannak elvei. Krisztina pedig váltani szeretett volna. Ekkor mondta ki Kriszta, hogy nyissunk egy éttermet. Nem tudom, mi történt akkor velem, mert elõtte két nappal, álmodni sem mertem volna ilyenrõl, de akkor valami szikra beütött. Három nappal késõbb már egy pénzügyi tanácsadónál ültem, és a Széchenyi hitel felvételérõl tárgyaltunk. Egy héttel késõbb megtaláltuk az álom helyet. Az üzletben 50-50 %-ban vagyunk benne mindketten, közös gyerekünk. Krisztina viszi az üzleti feladatokat, a logisztikát, õ ebben tökéletes, és precíz. Én irányítom a konyhát, és a marketinget. Mondhatni séf lettem egyik pillanatról a másikra.
Milyen nehézségekkel kellett megküzdenetek az induláskor?
Rita: Mindenfélével, de ahogy jöttek a nehézségek, úgy jöttek azonnal a megoldások is. Egy ismerõsünk mondta, hogy olyanok vagyunk most, mint akiket a jó Isten a térdére ültetett, és segít minden akadály legyõzésében. Na és persze bele kellett rutinosodni a vendéglátásba is. Én konkrétan eddig csak vendég voltam étteremben, és éttermi konyha közelében sem voltam nagyon. Megszervezni a munkafolyamatokat, megtalálni az alkalmazottakkal a hangot, egyáltalán beosztani az idõt. Talán mostanra kezdtünk eljutni oda, hogy olajozottan mûködik a rendszer.
Azóta több ezer fõs rajongói táborotok van?. Hittétek, hogy ilyen rövid idõ alatt ekkora lesz a siker?
Rita: Igen. Bár a vendéglátásban konkrétan fejet ugrottunk, azt azért tudtuk, hogy egyedülállóak leszünk/vagyunk a piacon. Igény volt erre a szegmensre. Még anno Krisztina feszegette, hogy jelöljük a Rita konyháját is, de én tudtam, hogy ez nagyon kevés lenne, ennél sokkal ütõsebb, egyedibb dologra van szükség. A facebook közösségünk nyitásig négy hét alatt elérte a 2000 fõt. Emlékszem, kinyitottunk az elsõ nap, és ott álltunk egy órán át, és remegõ lábakkal vártunk, mikor jön már valaki. Kegyetlen egy érzés volt. Aztán elkezdtek jönni az emberek, és az elsõ hónapunk konkrétan egy csoda volt. Nem is volt idõnk azon gondolkodni, mit csinálunk, csak tettük a dolgunkat. A vendégeink elégedettek, kezd kialakulni egy törzsgárda. Imádják az ételeinket, és ?követelik? a növekedést.
Mi jelenti számotokra a minõséget?
Rita: A mi saját jelenlétünk. Mi a tulajdonosok fizikailag bent vagyunk, dolgozunk, irányítjuk a beszerzést, a fõzést. Figyeljük a vendégeket, beszélgetünk velük, tudjuk, kinek mi a baja, vágya, így tudunk fejleszteni, és azt adni, amire igazán szükségük van.
Hogyan zajlik egy átlagos napotok?
Rita: Hát az indulás mindkettõnknek más. Kriszta a beszerzéssel kezdi a napját. Én, mivel két kicsi gyerekem van, hajnalban kelek, felkészítem, majd elviszem õket az óvodába és iskolába, utána rohanok be a városba. Negyed kilencre már bent is vagyok, vagyunk, és kezdõdik a munka. Fõzünk, takarítunk, felkészítjük a Kölest a nyitásra. Aztán jönnek a vendégek, mindig van pár óra roham idõszak, amikor meg sem állunk. Aztán elõkészülünk a másnapra. Én fél 3 körül hazamegyek a gyerekekért. Amikor õk lefekszenek, akkor foglalkozok a menük tervezésével, marketinggel, meg minden más dolgommal. Kriszta zárásig bent van, de én is igyekszem heti 1-2 napot így bevállalni, amikor meg tudom oldani a fiúk felügyeletét. Szombaton is nyitva vagyunk 3-ig. Utána pihenés van gõzerõvel.
Vannak terveitek? Terveztek újdonságokat bevezetni?
Rita: Február elején elkezdtük a házhozszállítást, és már 2015-ig megvannak a terveink is.
RITA KONYHÁJA elérhetõ az alábbi linkeken:
Web: www.ritakonyhaja.hu
Facebook: www.facebook.com/ritakonyhaja
KÖLES A Reform Konyha elérhetõ az alábbi linkeken:
Web: www.koleskonyha.hu
Facebook: www.facebook.com/koleskonyha
Fotók, szöveg: Hadarik Rita
Recept:
Illatos, zöld karalábéfõzelék
Hozzávalók 6-8 adaghoz:
1,5 kg karalábé
1,5 liter zöldségalaplé
só
3 ág friss kakukkfû
1 ek kukoricakeményítõ vagy 3 ek natúr burgonyapehely
2 dl tejszín (teljes tejszín vagy fõzõ)
a karalábék levelei
? citrom reszelt héja és leve
2 gerezd fokhagyma
3-4 ek extra szûz olívaolaj
A karalábékat megpucoljuk, majd 1,5-1,5 cm-es kockákra vágjuk. Az alaplével együtt vagy vízzel feltesszük fõni. Sózzuk, és a kakukkfû leveleit belemorzsoljuk.Majdnem puhára fõzzük. Nem kell teljesen szétfõzni, kicsit roppanjunk a fogunk alatt, úgy a legfinomabb.
A tejszínt kikeverjük a keményítõvel vagy a burgonyapehellyel, és 1 merõkanál fõzõlével, majd ezzel behabarjuk a karalábét. A karalábé leveleit megmossuk, a vastag eres részeket és a szárakat levágjuk. Felaprítjuk, majd a citromlével, citromhéjjal, fokhagymával, sóval, és olívaolajjal leturmixoljuk. Ezt a szószt belekeverjük a kész fõzelékbe.
*********
Interjú Hadarik Ritával?.
Elõször kérdeznénk kicsit a gyerek éveidrõl. Gyerekkorodban is szerettél fõzni?
Rita: Enni szerettem. Nagyon sokat sportoltam gyerekkoromban, és volt olyan, hogy vacsorára megettem 8-9 rántott csirkecombot is körettel együtt. Imádtam már akkor is a fûszeres ételeket, volt, hogy anyu brassóiját csak én bírtam könnyezés nélkül megenni. Édesanyám, és anyai nagyszüleim nagyon jól fõztek mindig is. Sokat üldögéltem velük a konyhában, és néztem, ahogy sürögnek-forognak. Érdekes módon, valahogy nem nagyon kapcsolódtam be a fõzésbe, maximum borsót pirgáltam, és hasonlók. Egyszer, úgy 9 éves korom körül egyedül voltam otthon pár órát. Azt gondoltam, kellene valamit fõzni a szüleimnek, mire hazaérnek. Sütöttem ki szalonna szeleteket, azon megsütöttem pár szelet almát, és ezen az almás szalonnazsíron kisütöttem pár csirkemájat. Ezeket egy fogpiszkálóval összetûztem. Édesapám haláláig emlegette azt a májat; mindig mondogatta, hogy tanuljak meg jól fõzni, mert a férfiak szívéhez a hasukon át vezet az út. Azóta tudom, hogy ez nem így van, de az õ dicsérete sokat jelentett nekem mindig is.
Mióta fektetsz nagy hangsúlyt az egészséges étkezésre?
Rita: Amikor a kisebbik fiam Máté megszületett, nagyon lerobbantam egészségileg. Elõtte éveken át a médiában dolgoztam, alig ettem, és amikor ettem, akkor sem figyeltem oda. Csak bekaptam valamit gyorsan. Aztán jött két terhesség, szoptatás, és mire Máté megszületett éreztem, hogy gyorsan változtatni kell az életmódomon, ha sokáig egészséges szeretnék lenni. Akkoriban hozott össze a sors egy gyõri hölggyel, aki megismertetett a keleti orvoslás filozófiájával. Tõle sokat tanultam, és így kezdtem el kísérletezgetni. Ez tulajdonképpen egy folyamat volt. Vannak persze ?kilengések? nálam is, hiszen nagy a csábítás körülöttünk, de 95 %-ban tartom magam az elveimhez. Ha én fõzök, akkor az biztosan megbízható, és egészséges; vagy legalább is nem ártó.
Az egyik legnépszerûbb magyar gasztroblog a tiéd. Hogy látod, mi a sikered titka?
Rita: Ez egy igen érdekes kérdés. Sokan feltették már, és nehéz rá válaszolni. Egyfelõl valahogy sosem vett be engem a magyar gasztro blogger közösség. Mivel nem blog motorral mûködik az oldalam, sokáig nem is nagyon tudtak rólam. Nem vettek be gyûjtõoldalakra, és sokáig nem is figyeltek fel rám más vonalon sem. Persze így utólag nem bánom ezt, hiszen okkal döntöttem a portál alapú mûködés mellett, de így sokkal többet kellett masíroznom ahhoz, hogy felfigyeljenek rám. Amit ?elvesztettem? így, az visszajött onnan, hogy marketinges múltam van, amit tudok kamatoztatni az online marketingben is. Amit elértem, az az önképzésen múlt. Egy idõ után elindultam pár olyan versenyen, ahol tekintélyes szakemberek mondták rólam, hogy aki így fõz, annak helye van a gasztronómiában. Ez önbizalmat adott. Nem önteltséget. Ha figyelitek, én nem osztom az észt, nem áradozok, hanem kedvességgel igyekszem az olvasóim igényeit kielégíteni, vagy a figyelmüket új, más irányokra terelni. Alapvetõen ilyen embertípus vagyok, de a statisztika is azt igazolja, hogy nem okoskodással, hanem segítõ kedvességgel lehet az emberek szívéhez vezetõ utat megtalálni. Azt gondolom, a legnagyobb marketing elõnyöm ez. És persze az, hogy jók és érthetõek a receptjeim.
Van példaképed a gasztronómiában?
Rita: Tudom, hogy illene erre azonnal választ adnom, és valami olyat, hogy XY ezért, AZ meg azért. De nincs példaképem. Nekem nincs idõm olvasgatni, sokat böngészni. Két gyereket nevelek egyedül, dolgozok, emellett van a blog és más apró munka, amit éjjel csinálok meg. Maximum végigfutom a facebook hírfalamat, és ennyi. Vannak bloggerek, és séfek, akiknek az ételfotóit megcsodálom idõnként, és dicsérni is szoktam, mert ami jó, az jó. De különösebben nincs példaképem.
Amikor fõzöl, honnan inspirálódsz leginkább?
Rita: Legfõképpen a piacon és a boltokban inspirálódok, vagy rákeresek angol, francia, olasz nyelven alapanyagokra, és képeket nézegetek. Szeretek a fûszerekkel játszani, sokfélét használok belõlük. Van, hogy kapok szakmai kritikát, például, hogy hogy merek színes borsot tenni fekete bors helyett egy káposztába, és hasonlók, de én tudom, hogy úgy jó, és kész. Meglehetõsen öntörvényû vagyok ebben a kérdésben, de ezt vállalom.
Néhány hónapja megnyitottátok a KÖLES-t, Magyarország egyetlen gluténmentes konyháját. Honnan indultatok és hogy jött az ötlet?
Rita: Juhász Krisztina barátnõmmel nyitottuk meg a Kölest. Tavaly június elején egy hétvégi csajos napon jutottunk el arra a pontra, hogy kezdeni kellene magunkkal valami igazán érdemeset. Én tudtam, hogy fõzéssel akarok foglalkozni, de a blogolás nem megoldás hosszú távon, fõleg akkor nem, ha az embernek vannak elvei. Krisztina pedig váltani szeretett volna. Ekkor mondta ki Kriszta, hogy nyissunk egy éttermet. Nem tudom, mi történt akkor velem, mert elõtte két nappal, álmodni sem mertem volna ilyenrõl, de akkor valami szikra beütött. Három nappal késõbb már egy pénzügyi tanácsadónál ültem, és a Széchenyi hitel felvételérõl tárgyaltunk. Egy héttel késõbb megtaláltuk az álom helyet. Az üzletben 50-50 %-ban vagyunk benne mindketten, közös gyerekünk. Krisztina viszi az üzleti feladatokat, a logisztikát, õ ebben tökéletes, és precíz. Én irányítom a konyhát, és a marketinget. Mondhatni séf lettem egyik pillanatról a másikra.
Milyen nehézségekkel kellett megküzdenetek az induláskor?
Rita: Mindenfélével, de ahogy jöttek a nehézségek, úgy jöttek azonnal a megoldások is. Egy ismerõsünk mondta, hogy olyanok vagyunk most, mint akiket a jó Isten a térdére ültetett, és segít minden akadály legyõzésében. Na és persze bele kellett rutinosodni a vendéglátásba is. Én konkrétan eddig csak vendég voltam étteremben, és éttermi konyha közelében sem voltam nagyon. Megszervezni a munkafolyamatokat, megtalálni az alkalmazottakkal a hangot, egyáltalán beosztani az idõt. Talán mostanra kezdtünk eljutni oda, hogy olajozottan mûködik a rendszer.
Azóta több ezer fõs rajongói táborotok van?. Hittétek, hogy ilyen rövid idõ alatt ekkora lesz a siker?
Rita: Igen. Bár a vendéglátásban konkrétan fejet ugrottunk, azt azért tudtuk, hogy egyedülállóak leszünk/vagyunk a piacon. Igény volt erre a szegmensre. Még anno Krisztina feszegette, hogy jelöljük a Rita konyháját is, de én tudtam, hogy ez nagyon kevés lenne, ennél sokkal ütõsebb, egyedibb dologra van szükség. A facebook közösségünk nyitásig négy hét alatt elérte a 2000 fõt. Emlékszem, kinyitottunk az elsõ nap, és ott álltunk egy órán át, és remegõ lábakkal vártunk, mikor jön már valaki. Kegyetlen egy érzés volt. Aztán elkezdtek jönni az emberek, és az elsõ hónapunk konkrétan egy csoda volt. Nem is volt idõnk azon gondolkodni, mit csinálunk, csak tettük a dolgunkat. A vendégeink elégedettek, kezd kialakulni egy törzsgárda. Imádják az ételeinket, és ?követelik? a növekedést.
Mi jelenti számotokra a minõséget?
Rita: A mi saját jelenlétünk. Mi a tulajdonosok fizikailag bent vagyunk, dolgozunk, irányítjuk a beszerzést, a fõzést. Figyeljük a vendégeket, beszélgetünk velük, tudjuk, kinek mi a baja, vágya, így tudunk fejleszteni, és azt adni, amire igazán szükségük van.
Hogyan zajlik egy átlagos napotok?
Rita: Hát az indulás mindkettõnknek más. Kriszta a beszerzéssel kezdi a napját. Én, mivel két kicsi gyerekem van, hajnalban kelek, felkészítem, majd elviszem õket az óvodába és iskolába, utána rohanok be a városba. Negyed kilencre már bent is vagyok, vagyunk, és kezdõdik a munka. Fõzünk, takarítunk, felkészítjük a Kölest a nyitásra. Aztán jönnek a vendégek, mindig van pár óra roham idõszak, amikor meg sem állunk. Aztán elõkészülünk a másnapra. Én fél 3 körül hazamegyek a gyerekekért. Amikor õk lefekszenek, akkor foglalkozok a menük tervezésével, marketinggel, meg minden más dolgommal. Kriszta zárásig bent van, de én is igyekszem heti 1-2 napot így bevállalni, amikor meg tudom oldani a fiúk felügyeletét. Szombaton is nyitva vagyunk 3-ig. Utána pihenés van gõzerõvel.
Vannak terveitek? Terveztek újdonságokat bevezetni?
Rita: Február elején elkezdtük a házhozszállítást, és már 2015-ig megvannak a terveink is.
RITA KONYHÁJA elérhetõ az alábbi linkeken:
Web: www.ritakonyhaja.hu
Facebook: www.facebook.com/ritakonyhaja
KÖLES A Reform Konyha elérhetõ az alábbi linkeken:
Web: www.koleskonyha.hu
Facebook: www.facebook.com/koleskonyha
Fotók, szöveg: Hadarik Rita
