Vajon sült sárgarépa granolataval :óda a répához
sponsored links
Imádom a répát. A szememmel: szép. Szép a színe, sok az árnyalata a formája vagy a mérete. Igazán változatos. A kezemmel: jó fogás van rajta. Mindig kézre áll, bármit csináljak is vele, pucoljam, vágjam, szeleteljem. Klassz a tapintása is, hol sima, hol nem, kemény, és hûvös. A számmal: jólesik beleharapni, ha kemény, és nyers, finom ízlelni, ha fûszeres, és puha. Van e ennél klasszabb zöldség? Kevés. Háni szerint csak a nõk vonzódnak ennyire a répához.
Hugh is hasonlóan gondol rá a River Cottageból, pedig Õ férfi. Ezúton üzenem a répát elutasító férfiaknak, hogy attól, hogy répa, attól, hogy sárga, és attól, hogy gyerekkorukban kötelezõen meg kellett enniük, felnõttként átgondolhatnák a vele való viszonyukat, mert ez ma már más, mint régen.
Hugh legújabb zöldséges szakácskönyvébõl vettem a répa receptet, és nem kellett csalódnom ebben sem. Persze nem elhanyagolható szempont, hogy nagyon finom volt a répa is, amit vettem. Amint írja, nem csak zsenge friss répából, hanem akár öreg vermelt répát is lehet használni, de azt értelemszerûen érdemesebb inkább karikára vágni, vagy hosszú szeletekre.
A répa alatt marad vaj, kenyérrel mártogatva, több mint mesés. Rég nyaltunk ki ennyire durván az utolsó maszatig ...