Vadcseresznye, madĂĄrcseresznye...
sponsored links
A vadcseresznye, nĂ©pies nevĂ©n madĂĄrcseresznye vagy egyszerĂ»en csak cseresznyefa (Prunus avium) 20-30 m magasra megnövĂ”, szabĂĄlyos, terebĂ©lyes koronĂĄjĂș fa (fotĂł forrĂĄsa: hu.wikipedia.org). GyökĂ©rzete mĂ©lyrehatolĂł, terjedelmes. Törzse hengeres, vastag, egyes egyedek törzsĂĄtmĂ©rĂ”je a mĂĄsfĂ©l mĂ©tert is elĂ©rheti. A törzs ĂĄltalĂĄban a koronĂĄban is jĂłl követhetĂ”. ErĂ”s vĂĄzĂĄgakat kĂ©pez. A kĂ©reg vörösesbarna, fĂ©nyes, jellegzetesen vĂzszintes szalagokban vĂĄlik le. A csĂkokban felgöngyölĂ”dĂ” Ă©s levĂĄlĂł kĂ©regdarabokon kĂvĂŒl vilĂĄgos paraszemölcsök is lĂĄtvĂĄnyossĂĄ teszik a törzset. RĂŒgyei szintĂ©n barnĂĄk, fĂ©nyesek. Alakjuk tojĂĄsdad, csĂșcsuk hegyes, a rĂŒgypikkelyek kissĂ© enyvesek. A duzzadt, ĂĄltalĂĄban csoportosan ĂĄllĂł virĂĄgrĂŒgyek jĂłl megkĂŒlönböztethetĂ”ek a hajtĂĄsrĂŒgyektĂ”l. Levelei elliptikusak, 8-15 cm hosszĂșsĂĄgĂșak, szĂ©lĂŒk fogazott. A levĂ©llemez tövĂ©ben, a levĂ©lnyĂ©len kĂ©t, szabad szemmel is lĂĄthatĂł vörös szĂnĂ» mirigyszemölcs lĂĄthatĂł. A levelek kissĂ© csĂŒngĂ”ek. Ăszi szĂnĂŒk csodĂĄlatosan szĂ©p, sĂĄrgĂĄbĂłl pirosra vĂĄltozĂł. VirĂĄgzĂĄsa megkapĂł lĂĄtvĂĄnyt nyĂșjt. Az ernyĂ”szerĂ» csomĂłkban nyĂlĂł fehĂ©r virĂĄgok a lombfakadĂĄssal egyidĂ”ben, ĂĄprilis mĂĄsodik felĂ©ben jelennek meg. Gazdag nektĂĄr- Ă©s virĂĄgportermelĂ©sĂŒkkel a rovarok szĂĄmĂĄra fontos tĂĄplĂĄlĂ©kforrĂĄst jelentenek. TermĂ©sei 1 ? 2 cm ĂĄtmĂ©rĂ”jĂ», Ă©retten piros vagy feketĂ©spiros csonthĂ©jas termĂ©sek. ĂzĂŒk vĂĄltozĂł, Ă©des Ă©s fanyar gyĂŒmölcsĂ» is lehet. A madarak Ă©s az egyĂ©b erdei ĂĄllatok nagyon szĂvesen fogyasztjĂĄk. Mindemellett mi magunk is felhasznĂĄlhatjuk: cukrozva nyersen is fogyaszthatĂł, de sĂŒtemĂ©nyekbe, tortĂĄkba is. MandulĂĄval keverve a sherry brandy alapanyaga, de gyĂŒmölcsbort is kĂ©szĂthetĂŒnk belĂ”le. KĂŒlönösen fiatalon gyors növekedĂ©sĂ» faj. Ălettartama rövid, kb.80 Ă©v.
KözĂ©p-EurĂłpĂĄban, Kis-ĂzsiĂĄban, a KaukĂĄzusban Ă©s Ăszak-AfrikĂĄban honos faj. Mivel nagyon rĂ©gen termesztĂ©sbe vontĂĄk, elterjedĂ©sĂ©nek termĂ©szetes hatĂĄrai nehezen ĂĄllapĂthatĂłak meg. KözĂ©phegysĂ©geinkben Ă©s a DunĂĄntĂșli-dombsĂĄg terĂŒletĂ©n gyakori, az alföldjeinknek csak a peremvidĂ©kein talĂĄlhatĂł meg. NĂĄlunk a gyertyĂĄnos tölgyesek egyik jellemzĂ” elegyfaja, de megtalĂĄlhatjuk esetenkĂ©nt bĂŒkkösökben, szikla- Ă©s szurdokerdĂ”kben is.
Nagy elterjedĂ©si terĂŒlete miatt morfolĂłgiailag is vĂĄltozatos. Komoly eltĂ©rĂ©seket talĂĄlhatunk az egyes populĂĄciĂłk között a levelek nagysĂĄgĂĄban, a termĂ©sek mĂ©retĂ©ben, szĂnĂ©ben, ĂzĂ©ben. SĂk- Ă©s hegyvidĂ©keken egyarĂĄnt megtalĂĄlhatĂł, ott, ahol a klĂma kiegyenlĂtett. Kedveli az ĂŒde termĂ”helyeket, de rövidebb ideig tartĂł szĂĄrazsĂĄgot elvisel. A magas talajvizĂ» terĂŒleteket elkerĂŒli. Legjobban mĂ©lyrĂ©tegĂ», tĂĄpanyagokban gazdag, kötött, enyhĂ©n meszes, nyĂĄron nem tĂșlsĂĄgosan felmelegedĂ” talajokon fejlĂ”dik. MegĂ©l szĂĄraz, törmelĂ©kes talajon is, de ott nagyon rövid Ă©letĂ» Ă©s fejlĂ”dĂ©se vontatott. Fiatal egyedei mĂ©g tĂ»rik az ĂĄrnyĂ©kolĂĄst, kĂ©sĂ”bb kimondottan fĂ©nyigĂ©nyes.
FĂĄja a bĂștoripar Ă©rtĂ©kes alapanyaga. Faanyaga finom szöveti felĂ©pĂtĂ©sĂ», barnĂĄspiros szĂnĂ», rajzolata nagyon szĂ©p. Könnyen megmunkĂĄlhatĂł, tartĂłs, nem reped. JĂł tulajdonsĂĄgai miatt az egyik legkeresettebb fa. Mint az egyik leggyakoribb vadgyĂŒmölcs, hozzĂĄjĂĄrul a lomberdĂ”k fajgazdagsĂĄgĂĄhoz. TermĂ©se fontos madĂĄrtĂĄplĂĄlĂ©k, virĂĄgai a rovarokat tĂĄplĂĄljĂĄk. Lombja könnyen bomlik, kedvezĂ”en hat a talaj tĂĄpanyagforgalmĂĄra. GyĂŒmölcsĂ©t rĂ©gebben gyĂ»jtöttĂ©k, nyersen Ă©s sĂŒtemĂ©nyekben is felhasznĂĄltĂĄk, bort, pĂĄlinkĂĄt kĂ©szĂtettek belĂ”le, vagy aszaltĂĄk. Termesztett cseresznyefajtĂĄink Ă”se.
Tavaszi virĂĄgdĂszĂ©vel, piros termĂ©seivel, Ă”szi gyönyörĂ» lombszĂnĂ©vel, lĂĄtvĂĄnyos kĂ©rgĂ©vel az egyik legszebb erdei fa. ExtenzĂv zöldfelĂŒleteken Ă©s erdĂ”sĂĄvokban telepĂtik, idĂ”nkĂ©nt ĂștfĂĄsĂtĂĄsra is hasznĂĄljĂĄk. ?Plena? fajtĂĄja AngliĂĄbĂłl szĂĄrmazik, az 1700-as Ă©vektĂ”l ismert. 10-12 m magasra nĂ”, eleinte kĂșpos koronĂĄja kĂ©sĂ”bb gömbölyĂ» lesz. FĂ” dĂszĂ©t 3 cm ĂĄtmĂ©rĂ”jĂ», hĂłfehĂ©r, telt virĂĄgai jelentik. TermĂ©st nem hoz. Parkokba szoliternek vagy szĂ©lesebb utak fĂĄsĂtĂĄsĂĄra ĂŒltetik.
KözĂ©p-EurĂłpĂĄban, Kis-ĂzsiĂĄban, a KaukĂĄzusban Ă©s Ăszak-AfrikĂĄban honos faj. Mivel nagyon rĂ©gen termesztĂ©sbe vontĂĄk, elterjedĂ©sĂ©nek termĂ©szetes hatĂĄrai nehezen ĂĄllapĂthatĂłak meg. KözĂ©phegysĂ©geinkben Ă©s a DunĂĄntĂșli-dombsĂĄg terĂŒletĂ©n gyakori, az alföldjeinknek csak a peremvidĂ©kein talĂĄlhatĂł meg. NĂĄlunk a gyertyĂĄnos tölgyesek egyik jellemzĂ” elegyfaja, de megtalĂĄlhatjuk esetenkĂ©nt bĂŒkkösökben, szikla- Ă©s szurdokerdĂ”kben is.
Nagy elterjedĂ©si terĂŒlete miatt morfolĂłgiailag is vĂĄltozatos. Komoly eltĂ©rĂ©seket talĂĄlhatunk az egyes populĂĄciĂłk között a levelek nagysĂĄgĂĄban, a termĂ©sek mĂ©retĂ©ben, szĂnĂ©ben, ĂzĂ©ben. SĂk- Ă©s hegyvidĂ©keken egyarĂĄnt megtalĂĄlhatĂł, ott, ahol a klĂma kiegyenlĂtett. Kedveli az ĂŒde termĂ”helyeket, de rövidebb ideig tartĂł szĂĄrazsĂĄgot elvisel. A magas talajvizĂ» terĂŒleteket elkerĂŒli. Legjobban mĂ©lyrĂ©tegĂ», tĂĄpanyagokban gazdag, kötött, enyhĂ©n meszes, nyĂĄron nem tĂșlsĂĄgosan felmelegedĂ” talajokon fejlĂ”dik. MegĂ©l szĂĄraz, törmelĂ©kes talajon is, de ott nagyon rövid Ă©letĂ» Ă©s fejlĂ”dĂ©se vontatott. Fiatal egyedei mĂ©g tĂ»rik az ĂĄrnyĂ©kolĂĄst, kĂ©sĂ”bb kimondottan fĂ©nyigĂ©nyes.
FĂĄja a bĂștoripar Ă©rtĂ©kes alapanyaga. Faanyaga finom szöveti felĂ©pĂtĂ©sĂ», barnĂĄspiros szĂnĂ», rajzolata nagyon szĂ©p. Könnyen megmunkĂĄlhatĂł, tartĂłs, nem reped. JĂł tulajdonsĂĄgai miatt az egyik legkeresettebb fa. Mint az egyik leggyakoribb vadgyĂŒmölcs, hozzĂĄjĂĄrul a lomberdĂ”k fajgazdagsĂĄgĂĄhoz. TermĂ©se fontos madĂĄrtĂĄplĂĄlĂ©k, virĂĄgai a rovarokat tĂĄplĂĄljĂĄk. Lombja könnyen bomlik, kedvezĂ”en hat a talaj tĂĄpanyagforgalmĂĄra. GyĂŒmölcsĂ©t rĂ©gebben gyĂ»jtöttĂ©k, nyersen Ă©s sĂŒtemĂ©nyekben is felhasznĂĄltĂĄk, bort, pĂĄlinkĂĄt kĂ©szĂtettek belĂ”le, vagy aszaltĂĄk. Termesztett cseresznyefajtĂĄink Ă”se.
Tavaszi virĂĄgdĂszĂ©vel, piros termĂ©seivel, Ă”szi gyönyörĂ» lombszĂnĂ©vel, lĂĄtvĂĄnyos kĂ©rgĂ©vel az egyik legszebb erdei fa. ExtenzĂv zöldfelĂŒleteken Ă©s erdĂ”sĂĄvokban telepĂtik, idĂ”nkĂ©nt ĂștfĂĄsĂtĂĄsra is hasznĂĄljĂĄk. ?Plena? fajtĂĄja AngliĂĄbĂłl szĂĄrmazik, az 1700-as Ă©vektĂ”l ismert. 10-12 m magasra nĂ”, eleinte kĂșpos koronĂĄja kĂ©sĂ”bb gömbölyĂ» lesz. FĂ” dĂszĂ©t 3 cm ĂĄtmĂ©rĂ”jĂ», hĂłfehĂ©r, telt virĂĄgai jelentik. TermĂ©st nem hoz. Parkokba szoliternek vagy szĂ©lesebb utak fĂĄsĂtĂĄsĂĄra ĂŒltetik.
ForrĂĄs: www.parkerdo.hu