Tönkölykeksz
sponsored links
" Én a rét illatát szerettem, a fonnyadó szénáét, az erdõ cser- és fenyõszagát, a malomgát nád- és posványszagát, a lányok szoknyájának sublótszagát, a temetõk kakukkfû illatát, a tömjénszagot és az öreg könyvek kimondhatatlanul titkos könyvszagát és édesanyám kölnijét?" (Fekete István)
Nekem a gluténmentes étkezés nagyon sok jót hozott, ettõl függetlenül a paleót szigorúan nem követem, sõt, krumplit, rizst, kukoricát gyakran eszem, bár csak kis adagokat. Néha babot, lencsét. Nyers zöldséget, gyümölcsöt naponta, húst, halat idõnként. Mostanában néha a tönkölybúzával is kísérletezem (ami viszont tartalmaz glutént), még nincs kialakult véleményem, illetve tapasztalatom a a szervezetemre gyakorolt hatását illetõen. Megvagyok nélküle is, bár finom - természetesen tej nélkül készült - palacsintát sütöttem vele többször is.
A gabona fogyasztásáról lehet vitatkozni, én többnyire igyekszem saját testem visszajelzéseire figyelni. Hiába - a mi generációnk már tudományosan próbál, és nem ösztönösen választ. Például meggyõzõdésem, hogy a hagyományos bolti és házi péksütemények legveszélyesebb összetevõje mégiscsak az élesztõ, amibõl rendszerint az elegendõnél jóval több kerül a fehér liszt és a finomított cukor mellé, így azután a tészta igazán "kezes", de ez a hármas kombináció súlyos folyamatok elindítója lehet. Kenyér nálunk szinte nincs is, néha kovászosat sütünk, de errõl majd késõbb. Ami az egyik fõ irányelv: az étel legyen egyszerû, néhány hozzávalóból gyorsan elkészíthetõ, mert az idõ drága.
Most álljon itt egy alig-alig édes, linzer típusú keksz:
Hozzávalók (kb. 25-28 darabhoz): 25 dkg teljes kiõrlésû tönkölybúza liszt, 15 dkg darált dióbél, 2 egész tojás, 15 dkg vaj (jászvaj) 2 csapott evõkanál nyírfacukor vagy méz, 1 tk reszelt citromhéj, 1/2 tk só, a kekszek megtöltéséhez cukor nélkül készült szilva- vagy baracklekvár
Elkészítés: a tészta hozzávalóit egynemû tésztává gyúrjuk, majd hengerré formáljuk és néhány órára hûtõbe tesszük. Utána egy éles késsel 3-4 milliméter vastag szeletekre vágjuk. A szeletek felének közepét egy kisebb átmérõjû formával kiszaggatjuk. A kiesõ részeket újra összegyúrjuk és további kekszeket formázunk. (Természetesen lehet nyújtani is és azután szaggatni a tésztát, de nekem a fenti eljárás mindig gyorsabb, egyszerûbb - nem is beszélve arról, hogy kis konyhámban így nem kell elõvenni a gyúródeszkát.)
A kekszeket 180 C fokra melegített sütõben kb. 10 percig sütjük. Meg kell várnunk, míg alaposan kihûl, hogy megszilárduljon. Csak utána mozgathatók, tölthetõk meg lekvárral a darabok.
Nekem a gluténmentes étkezés nagyon sok jót hozott, ettõl függetlenül a paleót szigorúan nem követem, sõt, krumplit, rizst, kukoricát gyakran eszem, bár csak kis adagokat. Néha babot, lencsét. Nyers zöldséget, gyümölcsöt naponta, húst, halat idõnként. Mostanában néha a tönkölybúzával is kísérletezem (ami viszont tartalmaz glutént), még nincs kialakult véleményem, illetve tapasztalatom a a szervezetemre gyakorolt hatását illetõen. Megvagyok nélküle is, bár finom - természetesen tej nélkül készült - palacsintát sütöttem vele többször is.
A gabona fogyasztásáról lehet vitatkozni, én többnyire igyekszem saját testem visszajelzéseire figyelni. Hiába - a mi generációnk már tudományosan próbál, és nem ösztönösen választ. Például meggyõzõdésem, hogy a hagyományos bolti és házi péksütemények legveszélyesebb összetevõje mégiscsak az élesztõ, amibõl rendszerint az elegendõnél jóval több kerül a fehér liszt és a finomított cukor mellé, így azután a tészta igazán "kezes", de ez a hármas kombináció súlyos folyamatok elindítója lehet. Kenyér nálunk szinte nincs is, néha kovászosat sütünk, de errõl majd késõbb. Ami az egyik fõ irányelv: az étel legyen egyszerû, néhány hozzávalóból gyorsan elkészíthetõ, mert az idõ drága.
Most álljon itt egy alig-alig édes, linzer típusú keksz:
Hozzávalók (kb. 25-28 darabhoz): 25 dkg teljes kiõrlésû tönkölybúza liszt, 15 dkg darált dióbél, 2 egész tojás, 15 dkg vaj (jászvaj) 2 csapott evõkanál nyírfacukor vagy méz, 1 tk reszelt citromhéj, 1/2 tk só, a kekszek megtöltéséhez cukor nélkül készült szilva- vagy baracklekvár
Elkészítés: a tészta hozzávalóit egynemû tésztává gyúrjuk, majd hengerré formáljuk és néhány órára hûtõbe tesszük. Utána egy éles késsel 3-4 milliméter vastag szeletekre vágjuk. A szeletek felének közepét egy kisebb átmérõjû formával kiszaggatjuk. A kiesõ részeket újra összegyúrjuk és további kekszeket formázunk. (Természetesen lehet nyújtani is és azután szaggatni a tésztát, de nekem a fenti eljárás mindig gyorsabb, egyszerûbb - nem is beszélve arról, hogy kis konyhámban így nem kell elõvenni a gyúródeszkát.)
A kekszeket 180 C fokra melegített sütõben kb. 10 percig sütjük. Meg kell várnunk, míg alaposan kihûl, hogy megszilárduljon. Csak utána mozgathatók, tölthetõk meg lekvárral a darabok.