"Magra megyen a salĂĄta" - mondta a néni és valĂłsĂĄggal letaglĂłzott ez a gyĂśnyĂśrĂť mondat. Egy mĂĄsik néni, akitĂľl néhĂĄny palĂĄntĂĄt vettem, Ăşgy bĂşcsĂşzott, hogy "bĂľ termést" kĂ­vĂĄnt. Ismét és menthetetlenĂźl beleszerettem a magyar nyelvbe. Elért hozzĂĄm az irodalmi Ăźzenet is: igen, kertész leszek, fĂĄt nevelek. És mindjĂĄrt az elején nagyon Ăźgyesen kezdtem: kitalĂĄltam hogyan lehet megakadĂĄlyozni, hogy ne maradjak le az aktuĂĄlis kerti teendĂľkrĂľl. Olyan kertet vĂĄlasztottam, ami hĂťvĂśs tĂĄjon van, Ă­gy amikor azt Ă­rja BĂĄlint gazda a hĂ­rlevelében, hogy "a hétvégén ugyebĂĄr elvetettĂźk a magokat" ?, a homlokomra csapĂĄs (Ăşristen, ezt elfelejtettem!) és a fĂśld fagyĂĄnak kiengedése kĂśzĂśtt még mindig van két hetem. A mĂłdszer hĂĄtrĂĄnya, hogy hamarabb utolér a tél, mint a sĂĄnta kutya.

A konyhakertészkedés lényege, hogy az ember rĂĄĂĄllĂ­tja magĂĄt az idény ritmusĂĄra, egyĂźtt dobban a szĂ­ve a nĂśvényciklusokkal, és mindig éppen azért van oda, ami terem. Az érzéseket megfelelĂľképpen ĂĄt kell plĂĄntĂĄlnia csalĂĄdjĂĄba is, de a plĂĄntĂĄlĂĄs egy igazi tetĂľparasztnak amĂşgy is a véribe? van. Az én mĂłdszerem az, hogy visszatérve a garĂĄzstetĂľs betakarĂ­tĂĄsi munkĂĄbĂłl, a csinos kis kosarammal végigrohanom a hĂĄzat és...

sponsored links