Navigci
Fõoldal
Kategóriák
2014 Összes
2013 Összes
2012 Összes
2011 Összes
2010 Összes
Linkcsere Új blog ajánlásaLinkcsere
RSS
Tésai menü 2.
sponsored links
Két hétig voltunk lent, cukkinit ettünk cukkinivel. És nem untuk meg. A cukkini a legcukibb konyhakerti cucc, nõ, mint a bolondgomba, és ontja a terméseit. DT tököt és két-háromféle cukkinit palántázott, jó késõn, kiültette a hideg tésai kertbe, és amikor leérkeztünk, tele volt különbözõ méretû és formájú tökfélékkel, fõleg a gömbcukkini teljesít nagyon jól. Hamarabb kellett volna leszedni, de már ekkorák voltak, amikor leértünk:
Ezt gyorsan leszedtük, a többit meg folyamatosan szüreteltük. Minden nap meglátogattuk õket, és biztatgattuk, nõjenek. Amikor eljöttünk, irtó sok icipici volt, remélem, most hétvégére szépen kigömbölyödtek, és megint ehetünk cukkinit cukkinivel. Párat le is fényképeztem nektek.
Volt például sörmentes (és gluténmentes) sörtésztában sült tök bazsalikomos paradicsomsalátával. Van otthon egy görög bazsalikomunk, õ is jött velünk nyaralni:
Imádjuk. Sokkal jobb, mint a többi, mert ez a kis bokor egész nyáron kiszolgál bennünket, irtó intenzív az íze, nem kell sok belõle. Picike és kompakt. A gluténmentes sörtészta pont úgy készül, mint a másik, csak nincs benne sör, és gluténmentes a benne lévõ liszt. Szóval egy sûrû palacsintatészta barna rizslisztbõl, köleslisztbõl, tápiókakeményítõbõl, tojással és vízzel. Meg egy csipet sütõporral. Azt hiszem, volt benne egy kis kukoricaliszt is, a ropogósság végett:) Ha lett volna lent csicseriborsólisztem, akkor még a tojást is ki lehetett volna hagyni. A cukkinit/vagy tököt feldarabolom, legalább fél órára besózom. Utána, ha nem felejtem el, jól átmosom, leszárítom. Aztán mártom és sütöm. A salátához felvágok pár hagymát, azt is besózom, és azt is hagyom állni, így elég szépen megszelídül. Aztán kimosom belõle a sót. Egy nagy tálba zúdítom a feldarabolt paradicsommal. Olívaolaj, citromlé vagy balzsamecet, bors. És persze sok bazsalikom. Isteni, fõleg így együtt. Azért az olajban sütés miatt két hétben egyszer pont elég volt, nem vágytunk megismételni még egyszer. (Sütõ nincs lent, szóval olyan opció nem volt.)
Aztán volt fokhagymás cukkiniragu falafellel, ezt is nagyon jó volt. A fokhagymás cukkiniragu bármikor bármilyen mennyiségben jöhet, egy hagymás-sok fokhagymás alapra megy rá a feldarabolt cukkini, és úgy ízesítem, ahogy kedvem van. Bazsalikom, oregánó, kapor, kömény, római kömény, paprika, pici paradicsom, mindenféleképpen isteni. A falafel is nagyon jó volt, semmi extra, beáztatott, ledarált csicseri ízesítve.
Volt persze kapros tökfõzelék is, imádjuk. Ez is egy hagymás-fokhagymás alappal indul, rá a reszelt tök, pici balzsamecet, só, aztán a végefelé sok-sok kapor, és a legvégén behabarom rizsliszttel. Egyszer szalonnás tojással ettük, másnap meg párolt disznóval (Zsuzsika csirkementes diétán van, így aztán közös koszton vagyunk idõnként).
Volt még legalább kétszer serpenyõs cukkiniragu (lásd fent) édeskrumplival, azt is nagyon szeretjük. Meg egy nagy adag kapros tökleves, hát szinte mint a fõzelék, csak ecet nélkül. Tuti volt cukkinis tészta is, ez is zöldséges, kicsit túlfûszerezett cukkiniragu, fõtt tésztával összekeverve (talán ez volt a legfinomabb vacsink, talán). Mindig késõn reggeliztünk (majd lesz egy reggelis poszt is), délután max. valami nasi, szóval mire megfõtt a vacsi, mindig sötét lett, csak akkor tudtam fényképezni, ha maradt másnapra, irtó vacak képeket csinál a telefonom, ha nincs neki elég fény.
Kétszer is voltunk gombászni, elõször két-három incuri rókagomba volt a zsákmány, másodjára már sikerült összekaparni egy evésre valót:
Ez is egyszerûen lepirítottuk, ilyen szép, friss gombát nem kell túlragozni. És puliszka volt mellé, hát, ez sem volt rossz.
Csináltam még egy reggelire való tojásos cukkinikrémet is, ezt is sok kaporral, ez is isteni volt.
Sajnos haza kellett jönni, pedig volt még cukkini is, meg ötletünk is lett volna, hogyan együk meg.
Napi cukinak meg természetesen ebek. Mielõtt lementünk volna, takarítottunk és pakoltunk. Itt épp ki lettek telepítve a benti kosarukból. Annyira édesek, hogy valahogy mindig párban csinálnak mindent. Mi lesz itt?
