A birtokhoz, ahol laktunk, San Gimignano olyan kĂśzel volt, hogy akĂĄr gyalog is le lehetett sétĂĄlni, Ă­gy gyakran megfordultunk ott, és persze tĂśbb éttermet is kiprĂłbĂĄltunk. TĂśbben is javasoltĂĄk, hogy kĂłstoljam meg a toszkĂĄn pacalt, és bĂĄr a pacalért itthon nem vagyok oda, az utolsĂł este végĂźl kiprĂłbĂĄltam. A biztonsĂĄg kedvéért egy sokfogĂĄsos vacsorĂĄba iktattam be a kĂ­sérletet, hogy akkor se menjek haza éhesen, ha esetleg mĂĄr az elsĂľ falat utĂĄn leteszem a villĂĄt. A vĂĄroska leghangulatosabb terén, a Piazza della CisternĂĄn ĂźltĂźnk ki az egyik étterem teraszĂĄra. Az asztalunktĂłl néhĂĄny méterre ĂĄllt a vĂĄros ĂľsĂśreg, tĂśbb mint 700 éves kĂştja, kĂĄvĂĄjĂĄn mĂĄig lĂĄthatĂłak a vĂ­z felhĂşzĂĄsa nyomĂĄn keletkezett kĂśtélnyomok.

ElĂľételként paradicsomos bruschetta érkezett, ezt kĂśvette egy kivĂĄlĂłan elkészĂ­tett gombĂĄs rizottĂł. A rizottĂłt egyébként tĂśbb helyen is megkĂłstoltam, de szerintem itt volt a legjobb, a rizs finom roppanĂłs, és jĂłl kijĂśtt a gomba és a sajt Ă­ze is...

Folytatás a blogon ... husosfazek.blog.hu/2011/06/29/toszkan...