MĂĄr a mĂşltkori tonhalsĂźtésnél elhatĂĄroztam, hogy a megmaradt egy szeletet nyersen fogjuk enni. MĂĄr persze az, aki hajlandĂł erre. Na jĂł, nem teljesen nyersen, hanem citromlében "fĂľzve", a savak ugyanis nagyon hasonlĂł mĂłdon roncsoljĂĄk a hĂşst, mint a melegĂ­tés. Nos, a kĂ­sérlet kétes eredménnyel jĂĄrt. Azok, akik egyébként sem rajonganak a halakért, egyĂśntetĂťen elutasĂ­tottĂĄk a "nyers" hal elfogyasztĂĄsĂĄt. A fiam, aki egyébként tonhalrajongĂł, megkĂłstolta, de tĂşlsĂĄgosan citromosnak talĂĄlta. Volt ebben igazsĂĄga, de nekem azért Ă­zlett Ă­gy is. De kétségtelen, hogy talĂĄn jobb lett volna, ha a hal Ă­ze jobban érvényesĂźl. Összességében nekem azért Ă­zlett, salĂĄtĂĄval, pirĂ­tĂłssal kifejezetten kellemes friss, halas Ă­ze volt.

Egy szelet (kb 15 dkg) tonhalat felkockĂĄztam, majd ...

Folytatás a blogon ... eszterlancfoz.blog.hu/2011/12/31/tonh...