Tojásmentes paleo kenyér, vagy zsemle ? már megint
sponsored links
Szép, illatos, és finom
A statisztika szerint a kenyér és a desszert receptek a legnagyobb érdeklõdésre számot tartó bejegyzések! Ez teljesen érthetõ, hiszen a desszertekkel lehet megédesíteni a hétköznapokat, a mindennapi kenyér pedig már régóta része az emberiség életének, ételének, nehéz róla lemondani.
Éppen ezért ez utóbbi okozza a legnagyobb fejtörést, amikor valaki, valamilyen okból életmódot vált, pláne, ha ez nem egy belsõ elhatározásból történik, hanem valamilyen egészségügyi körülmény miatti kényszerû váltás.
Én már 9 éve sütöm a családunknak a kenyeret, a legelején boltban vásárolt lisztbõl, majd saját õrlésû tönkölylisztbõl készítettem, és nem csak kenyeret, hanem kiflit, zsemlét, péksütemények teljes tárházát. Mindig is szerettem ezeket az illatos csodákat magam készíteni, és persze öröm volt az is, hogy a családom imádta ezeket a finomságokat.
Majd jött a paleo, a családunkat érintõ halmozott ételintolerancia miatt! Amikor ez kiderült, a kisfiam elsírta magát, hogy akkor mi mostantól mit fogunk enni??? Szívem szerint én is sírtam volna, de úgy gondoltam elõbbre vivõ, ha sírás helyett belevetem magam a sûrûjébe!
Nekem is nagy segítségemre voltak a különbözõ blogokon fellelhetõ desszert receptek, hogy a gyerekekkel el tudjam fogadtatni az új helyzetet. De a kenyér receptek egyre másra csalódást okoztak, egyik sem ízlett igazán. Más alapanyagok, más állag, más ízek, kezdõ paleósként mindent újra kellett tanulni, amikor már végre kezdtem belejönni, kiderült, hogy Levinek még tojásfehérje intoleranciája is van, így az addigi tetemes mennyiségû tojással készült kenyér receptek mind felejtõsek lettek. Ekkor kezdtem igazán kísérletezni a tojásmentes, t.fehérjementes kenyerekkel, ezekre vagyok a legbüszkébb :-)! Ezek már nem csak szerintünk finomak és szépek, mazochista módon szoktam kóstoltatni nem paleókkal és férfiakkal, mert Õk kritikusabbak. Nagy örömömre ezeken a teszteken is sikerrel szoktak átmenni!
Nemrégiben kaptam, egy felháborodott olvasói levelet, hogy megsütötte az általam posztolt kenyeret és nem sikerült úgy, mint ahogyan nekem a képen van, biztos élesztõt használtam, vagy sütõport, mert egy pék ismerõse azt mondta, hogy ilyen állagot csak így lehet elérni!!! És szomorú, hogy azért hogy reklámozzam az oldalam ilyen recepteket teszek fel!
1. Még nem is reklámozok semmit!
2. Kedves olvasóim ezúton szeretném mindenkivel tisztázni, Én azért hoztam létre ezt a blogot, hogy segítsen azoknak akik hasonló cipõben járnak mint mi!
3. Nem szoktam olyan receptet posztolni, ami nem saját, soha nem közlök olyan fotót, amit nem én készítek! Ha valakinek az ötlete nyomán gondolok tovább egy receptet, vagy bútor festést, vagy bármit olyan anyagot közlök ami engem inspirál, akkor mindig forrásmegjelöléssel teszem, illetve a blogoldalról is szoktam írni, hogy miért szeretem, mi tetszik nagyon.
Tehát, ha nem sikerül valami elsõre, vagy akár másodjára sem, mint ahogyan nekem akkor kéretik tovább kísérletezni, és vállalni a felelõsséget, ha elrontottuk! Nem szabad elkeseredni, mert ez egy tanulási folyamat része!!! Levélben, vagy hozzászólás formájában is szívesen válaszolok, de sajnos nem tudok ott lenni mindenkivel, amikor nekiáll sütni!
1 kenyér és 5 zsömi.
És most itt egy új recept az alábbi mennyiségbõl 5 db (összesen 424 gr) nagy zsemle, és egy darab 415 gr-os kenyér készült:
150 gr mandula
150 gr szezámmagliszt (nem õrlemény!)
150 gr lenpehely (lenmag kávédarálón õrölve, NEM LISZT!)
3 ek. gesztenyeliszt
2 ek tápióka keményítõ
1 tk. szódabikarbóna
2 tk. só,
1,5 (púpos) ek. útifû maghéj liszt
2 ek. zsiradék (kókuszolaj, vagy disznózsír)
1 tk. ecet
kb. 4 dl víz,
azért csak kb. mert menet közben látszik, ha kell még hozzá, szerintem az õrlemény, vagy liszt fajtájától is függ! A folyamat vége felé már lassan adagoljuk! Ha már tudjuk gyúrni, akkor hagyjuk állni kb. 20 percet, ezalatt az útifû maghéj megszívja magát és indokolt lehet még további víz hozzáadása.
A zsemléket, vagy kenyeret vizes kézzel lehet szépen formázni vekni, vagy cipó formájúra. Majd sütõpapírral kibélelt tepsibe tesszük, távol egymástól, mert szépen megnövekednek, és ahol összeérnek nem tudnak jól átsülni! Alsó-felsõ sütéssel kb. 50 percig sütjük 200 °C-on. Ezután nézzünk be a sütõbe, picit nyomkodjuk meg az ujjunkkal, ha puha a külseje, akkor süssük még további 10-15 percig, én ilyenkor már átkapcsolom a sütõt légkeverésre, mert azt figyeltem meg, hogy akkor lesz szép pirosas kérge!
Az útifû maghéjtól lesz ilyen szép magas!
A statisztika szerint a kenyér és a desszert receptek a legnagyobb érdeklõdésre számot tartó bejegyzések! Ez teljesen érthetõ, hiszen a desszertekkel lehet megédesíteni a hétköznapokat, a mindennapi kenyér pedig már régóta része az emberiség életének, ételének, nehéz róla lemondani.
Éppen ezért ez utóbbi okozza a legnagyobb fejtörést, amikor valaki, valamilyen okból életmódot vált, pláne, ha ez nem egy belsõ elhatározásból történik, hanem valamilyen egészségügyi körülmény miatti kényszerû váltás.
Én már 9 éve sütöm a családunknak a kenyeret, a legelején boltban vásárolt lisztbõl, majd saját õrlésû tönkölylisztbõl készítettem, és nem csak kenyeret, hanem kiflit, zsemlét, péksütemények teljes tárházát. Mindig is szerettem ezeket az illatos csodákat magam készíteni, és persze öröm volt az is, hogy a családom imádta ezeket a finomságokat.
Majd jött a paleo, a családunkat érintõ halmozott ételintolerancia miatt! Amikor ez kiderült, a kisfiam elsírta magát, hogy akkor mi mostantól mit fogunk enni??? Szívem szerint én is sírtam volna, de úgy gondoltam elõbbre vivõ, ha sírás helyett belevetem magam a sûrûjébe!
Nekem is nagy segítségemre voltak a különbözõ blogokon fellelhetõ desszert receptek, hogy a gyerekekkel el tudjam fogadtatni az új helyzetet. De a kenyér receptek egyre másra csalódást okoztak, egyik sem ízlett igazán. Más alapanyagok, más állag, más ízek, kezdõ paleósként mindent újra kellett tanulni, amikor már végre kezdtem belejönni, kiderült, hogy Levinek még tojásfehérje intoleranciája is van, így az addigi tetemes mennyiségû tojással készült kenyér receptek mind felejtõsek lettek. Ekkor kezdtem igazán kísérletezni a tojásmentes, t.fehérjementes kenyerekkel, ezekre vagyok a legbüszkébb :-)! Ezek már nem csak szerintünk finomak és szépek, mazochista módon szoktam kóstoltatni nem paleókkal és férfiakkal, mert Õk kritikusabbak. Nagy örömömre ezeken a teszteken is sikerrel szoktak átmenni!
Nemrégiben kaptam, egy felháborodott olvasói levelet, hogy megsütötte az általam posztolt kenyeret és nem sikerült úgy, mint ahogyan nekem a képen van, biztos élesztõt használtam, vagy sütõport, mert egy pék ismerõse azt mondta, hogy ilyen állagot csak így lehet elérni!!! És szomorú, hogy azért hogy reklámozzam az oldalam ilyen recepteket teszek fel!
1. Még nem is reklámozok semmit!
2. Kedves olvasóim ezúton szeretném mindenkivel tisztázni, Én azért hoztam létre ezt a blogot, hogy segítsen azoknak akik hasonló cipõben járnak mint mi!
3. Nem szoktam olyan receptet posztolni, ami nem saját, soha nem közlök olyan fotót, amit nem én készítek! Ha valakinek az ötlete nyomán gondolok tovább egy receptet, vagy bútor festést, vagy bármit olyan anyagot közlök ami engem inspirál, akkor mindig forrásmegjelöléssel teszem, illetve a blogoldalról is szoktam írni, hogy miért szeretem, mi tetszik nagyon.
Tehát, ha nem sikerül valami elsõre, vagy akár másodjára sem, mint ahogyan nekem akkor kéretik tovább kísérletezni, és vállalni a felelõsséget, ha elrontottuk! Nem szabad elkeseredni, mert ez egy tanulási folyamat része!!! Levélben, vagy hozzászólás formájában is szívesen válaszolok, de sajnos nem tudok ott lenni mindenkivel, amikor nekiáll sütni!
1 kenyér és 5 zsömi.
És most itt egy új recept az alábbi mennyiségbõl 5 db (összesen 424 gr) nagy zsemle, és egy darab 415 gr-os kenyér készült:
150 gr mandula
150 gr szezámmagliszt (nem õrlemény!)
150 gr lenpehely (lenmag kávédarálón õrölve, NEM LISZT!)
3 ek. gesztenyeliszt
2 ek tápióka keményítõ
1 tk. szódabikarbóna
2 tk. só,
1,5 (púpos) ek. útifû maghéj liszt
2 ek. zsiradék (kókuszolaj, vagy disznózsír)
1 tk. ecet
kb. 4 dl víz,
azért csak kb. mert menet közben látszik, ha kell még hozzá, szerintem az õrlemény, vagy liszt fajtájától is függ! A folyamat vége felé már lassan adagoljuk! Ha már tudjuk gyúrni, akkor hagyjuk állni kb. 20 percet, ezalatt az útifû maghéj megszívja magát és indokolt lehet még további víz hozzáadása.
A zsemléket, vagy kenyeret vizes kézzel lehet szépen formázni vekni, vagy cipó formájúra. Majd sütõpapírral kibélelt tepsibe tesszük, távol egymástól, mert szépen megnövekednek, és ahol összeérnek nem tudnak jól átsülni! Alsó-felsõ sütéssel kb. 50 percig sütjük 200 °C-on. Ezután nézzünk be a sütõbe, picit nyomkodjuk meg az ujjunkkal, ha puha a külseje, akkor süssük még további 10-15 percig, én ilyenkor már átkapcsolom a sütõt légkeverésre, mert azt figyeltem meg, hogy akkor lesz szép pirosas kérge!
Az útifû maghéjtól lesz ilyen szép magas!