Tekercs és egy kis körítés
sponsored links
Nos/hát/deviszont/ámdebár (és még sok egyéb felesleges kötõszó, amivel az idõt tudom húzni), azt hiszem, tartozok némi magyarázattal a hullámzó eltûnéseimmel kapcsolatban. Sokat gondolkodtam, hogy épeszû dolog lenne-e kiteregetni a családi szennyest, végül arra jutottam, az ember nem azért olvas sütikrõl szóló blogot, hogy utána átmenjen lélekterapeutába. A sütikrõl szóló blog olvasásának meglehetõsen kézenfekvõ oka van: az ember sütikrõl akar olvasni. Sejtésem szerint. Legalábbis.
Végül megfontoltam még egyszer a dolgot, és maradok a rövid-tömör magyarázatnál. Az egy hónapra jutó halálesetek/súlyos és kevésbé súlyos betegségek/családi és nemcsaládi problémák/iskolai baromságok száma az utóbbi hetekben és hónapokban eddig nem látott méreteket öltött, aminek egyenesági következménye, hogy kedves rokonaim és jómagam értetlenül állunk az események viharában. Ez ferdítés volt. Legfõképp én állok értetlenül az események viharában, olyannyira értetlenül, hogy szakavatott kezekbe kellett kerülnöm (nem mintha akartam volna). Nem nagyon akarom szépíteni a dolgot, ez van.
Namármost (éljenek a kötõszavak és Varró Dani), meggyõzõdésem...
Végül megfontoltam még egyszer a dolgot, és maradok a rövid-tömör magyarázatnál. Az egy hónapra jutó halálesetek/súlyos és kevésbé súlyos betegségek/családi és nemcsaládi problémák/iskolai baromságok száma az utóbbi hetekben és hónapokban eddig nem látott méreteket öltött, aminek egyenesági következménye, hogy kedves rokonaim és jómagam értetlenül állunk az események viharában. Ez ferdítés volt. Legfõképp én állok értetlenül az események viharában, olyannyira értetlenül, hogy szakavatott kezekbe kellett kerülnöm (nem mintha akartam volna). Nem nagyon akarom szépíteni a dolgot, ez van.
Namármost (éljenek a kötõszavak és Varró Dani), meggyõzõdésem...