Tejszínes gesztenye torta és némi katasztrófahelyzet
sponsored links
Pénteken egy kedves ismerõsöm édesanyjának születésnapja alkalmából volt szerencsém tortát készíteni.
A választott íz a gesztenye volt, amit már korábban is készítettem. Egyelõre maradtam a cukrász suliban tanult receptnél, leginkább azért, mert én a könnyebb, lazább (tejszínes) krémek híve vagyok, szemben a vajas csodákkal. Bár nem kizárt, hogy valamikor sort kerítek a fõzött gesztenyekrém tesztelésére is.
Addig is következzen a recept, ezúttal 16 cm átmérõjû tortához:
(Ezt a receptet amúgy már megírtam korábban is, de most kicsit más arányokkal készítettem.)
6 tojás
12 dkg cukor
11 dkg liszt
3 dkg nagyon jó minõségû kakaópor
Az elõzõ bejegyzésben írtam a kakaós piskótával tapasztalt csalódásomról, mert hogy nem olyan régen a jól bevált receptemet eléggé elbaltázta egy mind színében, mind ízében halovány kakaópor. Azóta azonban egy véletlenszerû, ám annál sikeresebb választásnak köszönhetõen szert tettem egy igazán jó minõségû fajtára, mégpedig a Tutti Holland kakaóporra. Ráadásul még aznap a kezembe került egy kakaópor tesztelésrõl szóló cikk , amiben pont ez a márka érte el a legjobb minõsítést. Éppen ezért újra nekiugrottam a szokásos receptnek, és lõn! Nagyon szép sötét barna tésztát eredményezett, aminek az ízében is jól érezhetõ volt a kakaó.
Elkészítése a szokásos módon történik: A tojásokat szétválasztjuk, a fehérjét a cukor 1/3-val kemény habbá verjük. A tojások sárgáját a maradék cukorral fehéredésig keverjük. Ez utóbbit aztán 2-3 ek. fehérjehabbal fellazítjuk, majd a többi habot óvatosan, nagy mozdulatokkal hozzákeverjük úgy, hogy ne törjön össze a hab. Utána beleszitáljuk az elõre összekevert kakaós lisztet és szintén óvatos, nagy mozdulatokkal elkeverjük. Szilikon formába, vagy kivajazott, kilisztezett sütõformába öntjük és 170°C-ra elõmelegített sütõben megsütjük.
A gesztenyekrém:
3 dl tejszín
25 dkg gesztenye*
2-3 tk. rum
porcukor
* A gesztenyénél is figyelni kell a jó minõségre! Olyat válasszunk, amiben nincs burgonya és egyebek, amik csak a mennyiséget hívatottak növelni, de az ízhatást rombolják.
A gesztenyét kis lyukú reszelõn lereszeljük, ráöntjük a rumot. A jól lehûtött tejszínt kemény habbá verjük (szükséges esetén hozzáadunk 1 zacskó habfixálót), bár a növényi tejszínek anélkül is elég jól megállják a helyüket. Azért használtam kevesebb tejszínt, túl azon, hogy a torta is kisebb volt, mert még intenzívebben meg akartam tartani a gesztenyemassza ízét. A felvert tejszínhabot alaposan összekeverjük a gesztenyével, porcukorral még ízesíthetjük, de ez már ízlés kérdése. Ebbõl az adagból a torta betöltése után marad a vékonyan történõ körbekenésre is. Miután ezzel is megvagyunk, hagyjuk dermedni a hûtõben.
Aztán folytathatjuk a burkolással. Persze ha csak sima gesztenyetorta a cél, akkor inkább 4 dl tejszínnel készítsük a krémet, én ehhez több gesztenyét is tennék. Így marad bõségesen krém a körbekenésre, amit utána további reszelt gesztenyével, gesztenye szívecskékkel illetve tejszínhab rózsákkal díszíthetünk.
No, de ha burkolt tortát készítünk, akkor jön a kihívás. Legalábbis olyan helyzetben, mint amibe én keveredtem. Ugyanis nem érkezett meg idõben az Unidec szállítmányom, így aztán elõzõ este - B terv részeként-, begyúrtam 1 kg mandula aromás cukormasszát (fondant). Ezt egyszer már sikeresen megtettem és jól is mûködött, de most valami nagyon nem volt kerek. Egybegyúrva még teljesen jónak éreztem az állagát, ám nyújtás után és miután a tortára helyeztem, nem hogy repedezett, hanem konkrétan szakadt/ törött... próbáltam kevés glicerinnel segíteni rajta, de az sem használt. Volt egy pont, amikor már a sírás határán voltam, hogy dobhatom ki az egészet, de akkor hogyan fogom átadni idõben???... bizony kezdõdõ pánikrohamnál tartottam, de némi önterápia után óvatosan leszedtem ismét a cukormasszát, igazítottam a krémen, mert szerencsére abból maradt elég a tortán, és zsupsz vissza a hûtõbe dermedni! Összekaptam magam és C tervként elrobogtam az Ázsia boltba, ahonnan ugyan nem jó szívvel, de megvettem a vészmegoldás esetén használatos masszát. (A nem jó szív csupán a csúnyán megemelt ár miatt van, mint azt említettem már.) Mindezt csak azért írom meg, hogy senki ne adja fel, ha beüt egy kis krach a konyhában. Ha egy tortának kész kell lennie, akkor kész is lesz!
Pikk-pakk megfordultam, 1 óra múlva már kész is volt a szépséges burkolás, a madeira szalaggal... és ki csöngetett ekkor?? :) Igen, a futár. Meghozta a 10 kg Unidecemet! Juhhééé!!! Csak 1 órával elõbb is tehette volna mindezt!!! Persze nem az õ hibája, ez tipikus Murphy helyzet. Tudtam, hogy így lesz. Sebaj, a lényeg, hogy a torta végül olyan formát öltött, amit nyugodt szívvel adtam át és remélem, hogy az ünnepelt is nagyon örült neki. :)