ElsĂľéves egyetemista voltam, sajĂĄt magam fĂľztem. Volt padlizsĂĄnom Ăźvegbe eltéve otthonrĂłl, de hagymĂĄm nem. Elmentem a zĂśldségĂźzletbe. Lévén romĂĄn egyetemi kĂśzpontban voltam, természetesen romĂĄnul kérdeztem, hogy hagyma van-e. Azt a vĂĄlaszt kaptam, hogy nincs, csak praz van. HĂĄt nem vettem, csĂ­ki lĂĄnyként otthon soha nem talĂĄlkoztam olyannal. Meg félĂľ volt, hogy a kevés pénzemre nehogy fĂślĂśsleges dolgot vĂĄsĂĄroljak. Szépen hazamentem, vettem a romĂĄn-magyar szĂłtĂĄram, s kiderĂ­tettem, hogy a praz az a pĂłréhagyma. Akkor sem lettem okosabb, de gondoltam: ha hagyma, akkor belereszelhetĂľ a padlizsĂĄnkrémbe. SzĂłval szĂĄmomra az volt az elsĂľ kontaktus a pĂłréval. AzĂłta persze sokoldalĂşbb felhasznĂĄlĂĄst is produkĂĄlok, de ez ĂśrĂśkemlékĂť tĂśrténet szĂĄmomra. Ami majd minden egyes pĂłré kézbevételekor eszembe is jut.

HozzĂĄvalĂłk:

sponsored links