MamĂĄék tegnap tepsibe sĂźlt krumpli helyett sĂźtĂľtĂśkĂśt sĂźtĂśttek. Illetve Mama mindkettĂľt tervezte, de Tatus tĂşl lassĂş volt a terveihez képest. Persze Tata sosem volt egy kapkodĂłs, de Ă­gy a 90. évét taposva kétszer meggondolja azt is, hogy a kucsmĂĄjĂĄt megmozgassa-e a fején. :)

No nem baj, csak Mama méltatlankodott rajta, aki 84 évesen azt hiszi, még mindig Ăşgy kellene reagĂĄlniuk mindenre, mint 20 éves korukban. Illetve, nem hiszi, csak bĂĄntja. Ilyenkor az ember megsimogatja a karjĂĄt, aztĂĄn elmagyarĂĄzza, hogy az is nagy ĂśrĂśm, hogy van, hogy levest fĂľzĂśtt, mert nem nekĂźnk kell este 7-kor, és finom is, meg nem baj, ha egyszerĂť kaja, azt szeretjĂźk, nem a pekingi kacsĂĄt. Ez utĂłbbit persze amĂşgy se. :)

20 fokbĂłl ki, -15 fokba még kintebb, 20 fokba be. EdzettĂźk a sĂźtĂľtĂśkĂśt, nem kevésbé magunkat.

FellĂśkĂśm a sapkĂĄt a fejemen, hogy lĂĄssam, hovĂĄ teszem le a tepsit, szusszanok. Brr, de hideg van odakinn. Nem csoda, hogy BundĂĄs (a kutyĂĄnk) is be akart jĂśnni velem, de gonosz voltam, és nem hagytam. :)

No, nem kell félteni, jĂł helye van.

Lehetne idebenn melegebb is, a padlĂł ugyan elég meleg, de a levegĂľn nem érzem. S mĂĄr jĂĄr az agyam, hogy mivel lehetne a sĂźtĂľt beindĂ­tani...

sponsored links