A kelta idĂľkben, Észak-FranciaorszĂĄg és a Brit-szigetek terĂźletén oktĂłber utolsĂł napjĂĄt a "halĂĄl istenének" szentelték és halottkultuszt gyakoroltak. HitĂźk szerint a kelta év utolsĂł napjĂĄn (oktĂłber 31-én) az istenség megengedte, hogy az elhunytak lelkei visszatérjenek otthonaikba.

A boszorkĂĄnyoktĂłl és a démonoktĂłl valĂł félelmĂźkben nagy tĂźzeket gyĂşjtottak, és ĂĄldozatokat mutattak be, hogy azok jĂłindulatĂĄt megnyerjék. A druidĂĄk, a keltĂĄk papjai a megfélemlĂ­tett embereket arra kényszerĂ­tették, hogy éjfélkor adjanak nekik felĂĄldozĂĄsra egy gyermeket. Az erre kiszemelt csalĂĄd ajtaja elé raktak egy kifĂşrt és kivilĂĄgĂ­tott tĂśkĂśt. Ha a hĂĄz lakĂłi nem teljesĂ­tették a kĂ­vĂĄnsĂĄgot, gyilkos bosszĂşra szĂĄmĂ­thattak. A gyermekĂĄldozatot ĂłriĂĄsi szalma, vagy rĂľzsekĂśtegbe kĂśtĂśzve elevenen égették el. SzokĂĄsuk volt a keltĂĄknak az is, hogy ĂĄllatbĂľrĂśkkel és ĂĄllatfejekkel ĂĄlcĂĄztĂĄk magukat a szellemek elijesztésére. AjĂĄndékokat készĂ­tettek az elhunyt lelkek kiengesztelésére. Ezek a szokĂĄsok akkor is megmaradtak, amikor a rĂłmaiak meghĂłdĂ­tottĂĄk Ăľket.

Az elpusztĂ­thatatlannak bizonyult pogĂĄny szokĂĄs ...

sponsored links