Nagyon-nagyon ritkĂĄn fĂľzĂśk sĂłletet, nem is emlékszem, mikor volt utoljĂĄra. Azért, mert valamikor réges-régen, még a kapcsolatunk elején a pĂĄrom mondta, hogy Ăľ azt nem szereti, mert "fĂşjtĂłs". És mivel igazĂĄn nem panaszkodhatom, hiszen ezenkĂ­vĂźl nem sok olyan étel van, amit nem szeret, olyan meg még kevesebb, amit nem enne meg, tehĂĄt sĂłlet nem volt. A bablevest szereti, tehĂĄt szĂĄrazbabbĂłl inkĂĄbb azt fĂľztem, fĂľzeléket is ritkĂĄn, de akkor friss, fejtett babbĂłl.

És akkor most mégis mi tĂśrtént?

ElĂľzĂľ vasĂĄrnap elmentĂźnk a Kazinczy utcĂĄba, hogy kĂśrĂźlnézzĂźnk kicsit a Judafesten. És természetesen arra is gondoltam, hogy eszem ott egy sĂłletet, sĂľt, elméletben még a pĂĄrom is vĂĄllalkozott volna rĂĄ, hiszen igen régen nem kĂłstolta mĂĄr. Volt is, nem is egy helyen, jĂłl megnéztĂźk, sétĂĄlgattunk, hiszen még elég korĂĄn volt ebédeléshez. A vége pedig az lett, hogy a meglehetĂľsen hideg idĂľben a kezĂźnk elgémberedett, meg egyébként sem a kedvenc szokĂĄsom télikabĂĄtban enni, tehĂĄt inkĂĄbb hazajĂśttĂźnk, és megettĂźk ebédre, amit elĂľzĂľleg fĂľztem. Viszont eldĂśntĂśttem, hogy most - példĂĄul a kĂśvetkezĂľ szombatra, mert ha mĂĄr... akkor szombatra - mindenképpen sĂłletet fogok fĂľzni.

Ez is olyan étel, amihez - mĂĄr aki szokott fĂľzni - mindenkinek megvan az egyetlen, a tĂśkéletes ...

Folytatás a blogon ... beck.blog.hu/2011/12/07/solet_egyszeruen