Sárgatúró - anyukám fõztje
sponsored links
Hagyományos húsvéti étel ez mifelénk (Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében). Majdnem azt írtam, családi hagyomány is, de anyukám aztán felvilágosított, hogy "csak" vagy 30 éve készíti õ is, annak ellenére, hogy bár gyerekkora óta ismeri ezt az ételt, de az õ családjukban nem ettek ilyet. Aztán egy kolleganõjétõl kapta azt a receptet, amit a mai napig használ. Mindenesetre nekem azért úgy maradt meg, hogy nálunk ez húsvéti hagyomány. Fõtt sonkával, kaláccsal, friss zöldségekkel az egyik legjobb dolog a világon. Lehet édesebben is készíteni annál, ahogyan mi szoktuk, de mi így szeretjük, az édes és a sós íz határán egyensúlyozva, szerintem így egészíti ki legjobban a fõtt sonka sós, füstös ízét.
A képen látható terítõ még a nagymamám alkotása, a keresztszemes minta neve "tarpai tulipános".
Elkészítésmódjában két eltérõ felfogás létezik, egyik szerint nem szabad, hogy fehér darabkák legyenek benne, a másik szerint ez kifejezett cél. Az anyukám által készített változat az elõbbi iskola szerint készül.
10 tojást kissé összekeverünk, de nem kell nagyon felverni, majd hozzáöntjük
1 liter hideg tejhez (lehetõleg friss házi tejet használjunk, de legalábbis zsírosat, frisset). Vastag aljú edényben készítjük, nagyon lassú, egyenletes tûzön, gyakran kevergetve. Ne fõzzük magas hõmérsékleten, mert akkor ...