Tegnap KĂśzépsĂľm szĂźlinapja volt, 31 éves lett. Ebédre egyszerĂť ételeket fĂľztem (hĂşslevest csigatésztĂĄval Tomika kedvére, és olaszos fĂťszerezésĂť baconĂśs-sonkĂĄs, padlizsĂĄnos-cukkinis-paradicsomos fusillit). Én szerettem volna étteremben megĂźnnepelni a szĂźlinapot, (mert tudom, hogy ez nekem mindig nagyon sok munkĂĄval jĂĄr), de a csalĂĄdtagok ebédnél leszavaztĂĄk az Ăśtletet és egybehangzĂłan megszavaztĂĄk KĂśzépsĂľm Ăśtletét, hogy bogrĂĄcsos marhapĂśrkĂślt legyen az Ăźnnepi vacsora. Persze Õ fĂľzi, én csak "konyhalĂĄny" vagyok ilyenkor, a keze alĂĄ dolgozom, mint egy jĂł segédmunkĂĄs. PrĂłbĂĄltam meggyĂľzni, hogy fĂľzzĂźk lĂĄbasban, de azt mondta, akkor inkĂĄbb hagyjuk, akkor nem érdekes az egész, hĂĄt mondtam, csinĂĄlja, ahogy akarja. 

Ebéd utĂĄn elmentek beszerezni a marhahĂşst.  Mondtam nekik (mĂĄrmint KĂśzépsĂľmnek és Legkisebbikemnek, vagyis a beszerzĂľ csapatnak), hogy 4-5 kilĂł marha lapockĂĄt, vagy lĂĄbszĂĄrat legalĂĄbb hozzanak, hogy a bogrĂĄcsban ne vesszen el. Megvolt a hĂşs, mĂĄr csak Ăśssze kellett vĂĄgni, megtisztĂ­tani a csĂşnya, hĂĄrtyĂĄs részektĂľl. KĂśzépsĂľm ezt is bevĂĄllalta, én ezen felbuzdulva TomikĂĄval elvonultam déli sziesztĂĄra. GyerekkĂśnyveket nézegettĂźnk, heverésztĂźnk, beszélgettĂźnk, egyszer csak jĂśtt az én KĂśzépsĂľm, hogy ez a hĂşs borzasztĂł. AngliĂĄban olyat kap, amit csak Ăśssze kell vĂĄgni és kész, ez meg csupa cafat és hĂĄrtya, és gusztustalansĂĄg. Na, anya, vége a sziesztĂĄnak, KĂśzépsĂľm jĂĄtszott TomikĂĄval én meg nekifogtam a hĂşs tisztĂ­tĂĄsĂĄnak, darabolĂĄsĂĄnak.  Mire végeztem, az Ăźnnepelt azért csak megtisztĂ­totta a hagymĂĄt, felaprĂłzta a zĂśldpaprikĂĄval-paradicsommal egyĂźtt, aztĂĄn megrakta a tĂźzet, mert sehogy se tudtam meggyĂľzni, hogy mĂĄrciusban még nem szoktak az emberek bogrĂĄcsozni. KizsĂ­rozta a bogrĂĄcsot (libazsĂ­rral), mert hallotta ...

sponsored links