Navigci
Fõoldal
Kategóriák
2014 Összes
2013 Összes
2012 Összes
2011 Összes
2010 Összes
Linkcsere Új blog ajánlásaLinkcsere
RSS
Születésnapi torta
sponsored links
Itt ülünk ketten.
Az uram olvas, zörög valami a tévében, én olvasgatok az interneten, most meg írok, de alapvetõen csend van, és az utóbbi években hozzászoktunk ehhez, és szeretjük is. Félreértés ne essék, nem azt szeretjük, hogy nincsenek itthon a gyerekeink, hanem azt szeretjük, hogy nincsenek itthon a gyerekeink. Igen, nem véletlenül írtam le kétszer ugyanazt. Nincs magányosság érzetünk, hanem boldog szülõk vagyunk, akiknek felnõttek a gyerekei és élik a maguk kiteljesedett (vagy beteljesedett) életét, aztán idõnként lerohannak minket (ezt persze a szó legnemesebb értelmében kell érteni). Most is így volt. Igaz, rohamnak nevezni nem lehetett, szép lassan szállingóztak haza. Mind a hatan, az igaziak és a többi igazi. Mert mindhármuk társa olyan már, mintha mindig is hozzánk tartoztak volna.
Szóval, tegnap születésnap volt. A Lõrinc 28. születésnapj, az õ kedvéért gyülekeztünk össze. Családi üldögélés, fõzögetés, sörözgetés, nevetés (nna, ebben fõleg egyforma "mindhárom" fiúnk, egyformán szarkasztikus humorral áldotta/vertemegõketazisten) és evészet volt két napig.
Bográcsban fõztünk, kettõben is, mert ugye van a vega, meg a húsos szekció... Késõn kezdtünk hozzá, így az ételekrõl a sötétben evéskor nem készült kép, de még délután, az éppen elkészült tortát lefényképeztem, és a mai ebéd közben a maradékát is. Kicsit slampos, másnaposan már nem annyira tetszetõs, hiszen a nyers gyümölcsök tették a dolgukat a hûtõszekrényben, de még mindig finom, és elkészültekor szép is volt. Nem elegáns - mert nem olyanra akartam, nem igazgattam, simítgattam és cifrítottam -, hanem rusztikus volt, és az volt tõle az érzetünk, hogy azonnal és jó alaposan bele kell kanalazni.
Persze, vegetáriánus torta, a túrókrém nem zselatintól vált szeletelhetõvé, hanem szokás szerint útifûmaghéjtól, de aki zselatinpárti, csinálja azzal, ha kedvet kap hozzá.
Így készült:
A krém felét beletettem, elegyengettem, rászórtam a feldarabolt kiwi és eper felét, befedtem a krém másik felével, lenyomkodtam, rátettem a másik piskótalapot, kicsit lenyomtam, hogy összetapadjon, ráfolyattam az olvasztott csokoládét, és rászórtam a gyümölcs másik felét.
Ha már megsültek a piskótalapok és kihûltek, nagyon gyorsan elkészül. A krémet én nem szoktam túlságosan elkeverni, csak annyira, hogy éppen elvegyüljenek a hozzávalók, ne legyenek a túrógöröngyök külön-külön. Kb. 1,5-2 óra múlva teljesen jól szeletelhetõvé válik ez a töltelék.
Az uram olvas, zörög valami a tévében, én olvasgatok az interneten, most meg írok, de alapvetõen csend van, és az utóbbi években hozzászoktunk ehhez, és szeretjük is. Félreértés ne essék, nem azt szeretjük, hogy nincsenek itthon a gyerekeink, hanem azt szeretjük, hogy nincsenek itthon a gyerekeink. Igen, nem véletlenül írtam le kétszer ugyanazt. Nincs magányosság érzetünk, hanem boldog szülõk vagyunk, akiknek felnõttek a gyerekei és élik a maguk kiteljesedett (vagy beteljesedett) életét, aztán idõnként lerohannak minket (ezt persze a szó legnemesebb értelmében kell érteni). Most is így volt. Igaz, rohamnak nevezni nem lehetett, szép lassan szállingóztak haza. Mind a hatan, az igaziak és a többi igazi. Mert mindhármuk társa olyan már, mintha mindig is hozzánk tartoztak volna.
Szóval, tegnap születésnap volt. A Lõrinc 28. születésnapj, az õ kedvéért gyülekeztünk össze. Családi üldögélés, fõzögetés, sörözgetés, nevetés (nna, ebben fõleg egyforma "mindhárom" fiúnk, egyformán szarkasztikus humorral áldotta/vertemegõketazisten) és evészet volt két napig.
Bográcsban fõztünk, kettõben is, mert ugye van a vega, meg a húsos szekció... Késõn kezdtünk hozzá, így az ételekrõl a sötétben evéskor nem készült kép, de még délután, az éppen elkészült tortát lefényképeztem, és a mai ebéd közben a maradékát is. Kicsit slampos, másnaposan már nem annyira tetszetõs, hiszen a nyers gyümölcsök tették a dolgukat a hûtõszekrényben, de még mindig finom, és elkészültekor szép is volt. Nem elegáns - mert nem olyanra akartam, nem igazgattam, simítgattam és cifrítottam -, hanem rusztikus volt, és az volt tõle az érzetünk, hogy azonnal és jó alaposan bele kell kanalazni.
Persze, vegetáriánus torta, a túrókrém nem zselatintól vált szeletelhetõvé, hanem szokás szerint útifûmaghéjtól, de aki zselatinpárti, csinálja azzal, ha kedvet kap hozzá.
Így készült:
- az alja és a teteje: sütöttem kettõ piskótalapot (3 tojás, 3 kanál cukor, 3 kanál liszt) egy 26 cm átmérõjû tortaformában
- a krém: 75 dkg mascarpone, 50 dkg túró és 3 - 4 dl görög joghurt, 3 evõkanál cukor (ennyivel nem mindenkinek elég édes, de mi így szeretjük), 2 db (kezeletlen héjú) citrom héja és leve, és 3-4 evõkanál útifûmaghéj, amiket egy gépi habverõvel összekevertem és kb. 30 percre betettem a hûtõszekrénybe, ennyi idõ alattjól összeáll az útifûmaghéjtól, késõbb jól szeletelhetõ lesz
- a gyümölcs: kb. 80 dkg eper és (asszem) 5 kiwi
- a barnaság: gõz fölött megolvasztottam 20 dkg étcsokoládét
A krém felét beletettem, elegyengettem, rászórtam a feldarabolt kiwi és eper felét, befedtem a krém másik felével, lenyomkodtam, rátettem a másik piskótalapot, kicsit lenyomtam, hogy összetapadjon, ráfolyattam az olvasztott csokoládét, és rászórtam a gyümölcs másik felét.
Ha már megsültek a piskótalapok és kihûltek, nagyon gyorsan elkészül. A krémet én nem szoktam túlságosan elkeverni, csak annyira, hogy éppen elvegyüljenek a hozzávalók, ne legyenek a túrógöröngyök külön-külön. Kb. 1,5-2 óra múlva teljesen jól szeletelhetõvé válik ez a töltelék.
 |
| rögtön, amikor elkészült, itt még nincs megszilárdulva a csoki a tetején |
 |
| egy falat, az uram tányérjáról |
 |
| a maradék, másnap |
 |
| és végül, az ünnepelt |