Szõlõs, boros szûzpecsenye

2011-09-19

sponsored links

Jellemzõen szeretjük a családban (3/4) a gyümölccsel készült húsokat. Szeptember közepén pedig mi sem adja magát jobban, minthogy ez a gyümölcs éppen a szõlõ legyen. Persze, ha már szõlõ, akkor a bort is nehéz elkerülni :) Igazából a fûszerezésnél akadtam el egy kicsit, de ahogy utána néztem a neten, gyakorlatilag lehet bármivel... Az én választásom a rozmaringra és a babérlevélre esett. Nehezen tudnám megmagyarázni, hogy miért, férjem rá is kérdezett a babérlevélre, mert úgy emlékezett, hogy nem nagyon szeretem. Ami igaz is, ebben a környezeten viszont valahogy a jobbik oldalát hozta számomra. Sikerült eltalálnom a megfelelõ édességet, savanyúságot, fûszerességet, nagyon ...

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A fénykép ezúttal a telefonommal készült, a fókuszálás nem lett tökéletes... És a valóságban végül jóval több szõlõvel ettük a húst, nem csak így mutatóban.

Azzal kezdtem, hogy

fél kg szõlõt leszemeztem, félbevágtam és kimagoztam. Ez nem kedvenc mûvelet, de úgy gondoltam, ebéd közben mégsem olyan jó a szõlõmagokat kerülgetni.

80 dkg szûzpecsenyét (pontosabban 20 dkg végül karaj lett), felszeleteltem, kicsit a kezemmel meglapogattam,

sóztam, borsoztam, majd

olaj és vaj keverékén hirtelen megsütöttem, majd félretettem és melegen tartottam. A visszamaradt húspörkös zsiradékban kissé átpirítottam a szõlõt, majd felöntöttem

1.5-2 dl fehérborral (szárazzal, de mégis eléggé édeskés volt ez a Somló-hegyi Juhfark, úgyhogy a mártás további édesítésére nem volt szükség), és pár evõkanál húslevessel, fûszereztem

rozmaringgal és babérlevéllel, pár percig forraltam, hogy az alkohol elpárologjan, végül

1 kiskanál étkezési kemyényítõvel besûrítettem. Ezúttal (készen vásárolt) krokettel tálaltam.

Megosztom Facebookon! Megosztom iWiWen! Megosztom Twitteren! Megosztom Google Buzzon! Megosztom Google Readeren! Megosztom Tumblren!


Folytats a blogon ... eszterlancfoz.blog.hu/2011/09/19/szol...

sponsored links

Keres?s