Székelyföldön farsangoltunk. Ahol test és lélek egyformán jóllakik.
sponsored links
Azok közé tartozunk a férjemmel, akik nem elsõsorban a gyökereik kapcsán látogatnak el idõrõl idõre Erdélybe. Anyósom Nagyszalontán született, apai nagyapám pedig évekig praktizált Nagyváradon, nagyjából ennyi az ez irányú kötõdés.
A mi érdeklõdésünk a látogatások során mélyült el: a táj, az emberek, a szokások és a vendégszeretet az, ami miatt az elmúlt két évtizedben hol gyakrabban, hol évente egyszer ellátogatunk Erdély valamelyik, vagy több szegletére.
Számtalanszor éltük át a csíksomlyói búcsú áhítatát gyermekeinkkel, és kirándultunk velük a környéken. Csángóföld is visszatérõ úti céllá vált számunkra, legtöbbször gyermekeinkkel.
Az utóbbi években kedves barátaink meghívására Vármezõn töltünk el néhány napot ebben az idõszakban, ugyanis Nyárádremetén farsangolunk. A múlt évi farsangi mulatságról és kapcsolódó élményeinkrõl két részben is írtam, itt és itt.
Kálmán és Tünde fantasztikus vendéglátók, úgy 15 éve ismerjük egymást, az a fajta barátság van közöttünk, hogy amikor évente egy-két alkalommal találkozunk, akkor pontosan onnan folytatjuk, ahol legutóbb abbahagytuk. Úgyhogy mindig nagyon várjuk a következõ találkozást.
Ilyenkor az iskola és egyéb kötelezettségek miatt nem tudunk néhány napnál hosszabb idõre elutazni, mégis mindig igyekszünk beépíteni a programba egy kis pluszt, megnézni, megtapasztalni valamit, amit korábban nem. Nem kell nagy ...