SZÜLINAP...
sponsored links
Kakaós-csokoládés piskóta torta...
Megint eltelt egy év, ismét ünnepeltük a lánykám, immár 9. Születésnapját. Már hetekkel ezelõtt kémleltem az idõjósok jelentését a hétvégi viszonyokról, és arra a döntésre jutottam megint, hogy nem kockáztatnék a hónap közepéig, hanem kicsit elõre hozva, ezen a hétvégén csapunk bele a buliba. Milyen jól tettük, ragyogó idõ volt, szépen sütött a nap, nem volt hõség, csak néha jött egy kóbor fuvallat, amitõl repültek és gurultak a teraszon a pille-poharak... Ezt leszámítva szuperül sikerült minden. Volt megint ugrálóvár jó magas, torta, játék, ajándékosztás és felhõtlen gyerekzsivaj. Szinte megállás nélkül mozgott a vár, talán csak torta-köszöntésnél pihent egy kicsit. Mondanom sem kell, én egész nap jöttem-mentem az emelet a kert és a vár között. Etetni-itatni-orrot fújatni-mosdóba vitetni volt a feladatom. Elég fárasztó, de már megszoktam. Jancsival fõztünk bográcsban egy finom babgulyást, sütöttem pizzát, és persze tortát is. Volt sok rágcsálni való meg innivaló is bõven. Nagyon élvezték a gyerekek, tényleg önfeledten játszottak. Este mikor jött az ugrálós-bácsi a várért, az összes gyerek felült a tetejébe és nem akartak lecsúszni, hogy várat bevették, ide ugyan idegen, be nem teszi a lábát... Aztán jött a partvis! A bácsi szerette volna elkezdeni a söprögetést, hogy a várat letakarítsa, de a bitang kölykök arra sem mozdultak. Nem volt mit tenni, a bácsi meglengette a seprûjét és elkezdett felfelé mászni a váron, hátha erre megindul majd lefelé a tömeg... Sikerült a terv, az összes lurkó sikítva hagyta el a színes felfújhatót... Hát így ért véget a nagy kaland, a sötét lovag megszerezte az ingatlanját...
Hogy kézzel fogható ajándék is legyen a lánynak a szülinapon, vettünk neki egy lovagló felszerelést, amiben ...