Szezámmagos-olívás kiflik
sponsored links
Van az a bizonyos látványpékség, amelynek van az a bizonyos olajbogyós stanglija. Amikor megjelentek ezzel a péksüteménnyel rengetegen megkerestek, hogy nem tudnám-e otthon elõállítani, mert nagyon finom. Õszintén szólva az elsõ megkeresésekre csípõbõl nemet mondtam, mert úgy gondoltam, hogy egy ilyen terméket úgy sem lehet otthoni körülmények között elkészíteni, és igen, abból az okból, amire most a legtöbb kedves olvasó is gondol szerintem....
Aztán egyszer épp vásároltam az egyik boltban amikor kivették õket a sütõbõl és szinte mindenki, aki sorban állt ezekbõl a kiflikbõl vásárolt. Gyõzött a kíváncsiság, én is vettem belõle és én is azonnal beleszerettem. Egészen különleges ízvilág. Maga a kifli tésztája meglepõ, de édeskés, közben meg ott vannak a sós olajbogyók (na jó, nem viszik azért túlzásba, én sokkal bõkezûbb voltam) és végül ott a szezámmag, aminek jellegzetes, karakteres íze inkább kesernyés. Végül ott a héj, aminek a színén látszik, hogy kap valamilyen kezelést amitõl nem csak szép barna, de mély ízû is lesz. Mondhatnám, hogy a lecke fel volt adva, de hazudnék, mert az elsõ falat után tudtam, hogy hogyan készíteném otthon.
Tegnap reggel aztán elõkészültem és ma reggel ki is sütöttem, és igen, pont azt az eredményt kaptam, amit vártam. Vagyis, majdnem pont azt, minimális változtatást eszközölnék ...