Csak ismételgetem magam, de sokszor csodĂĄlkozom, hogy vannak, akik kategorikusan elutasĂ­tjĂĄk, nem hajlandĂłk megenni ezt a - szerintem - nagyszerĂť zĂśldségfélét. Van, aki legalĂĄbb egyfajta padlizsĂĄnkrémet megeszik, talĂĄn még el is készĂ­ti, mĂĄs pedig kizĂĄrĂłlag panĂ­rozott, rĂĄntott formĂĄban eszi meg. KĂĄr.

Tele van mĂĄr a "receptes naplĂłm" padlizsĂĄnos ételekkel, sokszor variĂĄlgatom ugyanazt is, kisebb eltérésekkel. És gyakran nem tudok Ăşj nevet adni neki, szégyellem is, most, keresgéléskor fedeztem fĂśl, hogy van olyan elnevezés, ami minimum kétszer szerepel. Majd a hosszĂş téli estéken megprĂłbĂĄlok valami rendet teremteni.

A kĂśzelmĂşltban készĂźlt nĂĄlunk - nem is egyszer - padlizsĂĄnnal, hagymĂĄval, paradicsommal megpakolt csirkemell. Egyszer Ăşgy, ahogy legtĂśbbszĂśr szoktam, egyszer meg Ăşgy, hogy a tepsibe simĂ­tottam egy réteg fĂľtt rizst, és arra halmoztam a tovĂĄbbi hozzĂĄvalĂłkat, Ă­gy a szaftja jĂłl ĂĄtjĂĄrta, megĂ­zesĂ­tette a rizst. És nem utolsĂłsorban ez nekem nagyon kényelmes volt, mert akkor csinĂĄltam, amikor ...

Folytatás a blogon ... beck.blog.hu/2011/10/07/szeretjuk_a_p...