Szeptemberi befõzéseim: natúrbefõttek, ivólevek
sponsored links
Úgy látszik, semmi esélyem rá, hogy folyamatosan posztolni tudjam a befõzéseimet, marad tehát a szokásos összefoglaló bejegyzés. Ez a szeptember az óvodakezdéssel és a városba való visszaköltözéssel a szokásosnál is kevesebb idõt hagyott a blogra, de lassacskán csak utolérem magam, remélem, hamar kialakul az új idõbeosztás, az új rutinok.
Három szép kis parasztbarackfánk van Visegrádon, igazi õszibarack , tehát õsszel érik, aprószemû, aromás, isteni. Tulajdonképpen idén termettek elõször rendesen, így heteken át ettük, befõztük és aszaltuk a barackot (nagyon finom aszalva ez az apró szemû parasztbarack, nem is gondoltam volna, a lányok imádják). A barack mellett az alma és a szõlõ volt a hónap fõszereplõje. Az almafák a szárazság dacára csodálatos termést produkáltak, lekvárnak, aszalt almának, pálinkának is jutott, és persze a legépebbeket gyümölcsöspincébe tettük, hogy még hónapokig ehessük a saját almánkat:) A szõlõt általában csak október elején szüreteljük, de most hamarabb beérett. Idén úgy 20 liter mustunk lett, amit fagyasztani szoktunk (tavaly duplaennyi, 2 éve semennyi, teljesen idõjárásfüggõ), és folyamatosan vesszük elõ év közben a mélyhûtõbõl. Egyetlen olyan nagyszemû, nem túl vastag héjú szõlõfajtánk van, amibõl érdemes befõttet készíteni - ez sajnos nagyon keveset termett idén, de azért 3-4 üvegnyi befõtt így is lett belõle.
Natúrbefõttek:
A parasztbarackból és a szõlõbõl azonos eljárással készítettem befõttet: ez a lehetõ legegyszerûbb módszer, hiszen nem kell hozzá a világon semmi, csak maga a gyümölcs. A befõttesüveget jól megpakoljuk a megtisztított gyümölccsel (a szõlõt csak le kell szemezni, a barackot hámoztam, feleztem - szerencsére magvaváló), és erõsen rácsavarjuk a kupakot. Az üvegeket ...