A vĂĄltozĂĄs most minden szinten jelen van az életĂźnkben. Nemcsak a Cégnél csinĂĄljuk mostantĂłl mĂĄshogy, de itthon is léptĂźnk egy nagyot, mertĂźnk (és valahol kénytelenek is voltunk) vĂĄltoztatni. Ma reggel, ahogy a kicsi KékszemĂťm évnyitĂłjĂĄn ĂĄlltam, bevallom tĂśbbszĂśr is kĂśnnybe lĂĄbadt a szemem – tudom, hogy érzelgĂľs, meg minden, de bevĂĄllalom ezt is

Az egyik ilyen pillanat az volt, mikor az alĂĄbbi mese hangzott el az igazgatĂł elĂľadĂĄsĂĄban. Úgy érzem, ez a domb, ahol most vagyunk,  AZ a domb, ahovĂĄ vetnĂźnk kell a bĂşzĂĄt.

LĂĄzĂĄr Ervin: A molnĂĄr fia zsĂĄk bĂşzĂĄja

A faluvégen laktak a molnĂĄrék, a patak mellett, takaros kis hĂĄzacskĂĄban. Igaz, a kéménybĂľl hiĂĄnyzott egy darab, meg a tetĂľn is tĂĄtongott egy-két jĂłkora lyuk, de azért takaros hĂĄz volt, hiszen rezgĂľ nyĂĄrfa ĂĄllt az udvarĂĄban, rozmaring nĂľtt a csonka kéményen, a tetĂľn meg egész esztendĂľben Ăşgy zĂśldellt a moha, hogy mindenki megbĂĄmulta, aki arra jĂĄrt.

Ezért volt takaros a szegény molnĂĄr hĂĄza. De a fia volt mégis a legtakarosabb. Hetedhét orszĂĄgon nem talĂĄlhattak nĂĄla kĂźlĂśnb legényt. ErĂľs is volt, okos is, bĂĄtorsĂĄgért sem ment a szomszédba, s ha dolgozni kellett, akkor is ember volt a talpĂĄn. S mint afféle legény, szerette a nĂłtĂĄt, a jĂł bort meg a tĂĄncot. TalĂĄn kicsit jobban is szerette, mint kellett volna. Nem nagyon sokkal, de azért icipicivel mégis.

Mikor aztĂĄn huszonegy esztendĂľs lett, odaĂĄllt eléje az ...

Folytatás a blogon ... www.sajtkukac.hu/?p=4864