Navigci
Fõoldal
Kategóriák
2014 Összes
2013 Összes
2012 Összes
2011 Összes
2010 Összes
Linkcsere Új blog ajánlásaLinkcsere
RSS
Szentháromság Görögkeleti Ortodox Templom Miskolc
sponsored links
Ma Miskolc Ortodox templomját szeretném nektek megmutatni.
A miskolci Szentháromság templom története
A XVII-XVIII. században a Balkánról a Magyar Királyság területére nagyobb számban érkeztek ortodox hitû (görög, makedovlah, arnaut stb.) családok ? a török birodalom alattvalói ?, akik az ország jelentõsebb, élénk gazdasági tevékenységet folytató városaiban telepedtek le és kezdtek új életet. Fõfoglalkozásuk a kereskedelem volt, és ebben a kenyérkeresõ foglalkozásukban is közösségi érzésük érvényesült: kereskedelmi társaságokat, úgynevezett ?kompániákat? létesítettek. A kereskedelemre való rátermettségükkel párosult szerény életmódjuk révén meggazdagodtak. De vagyonuk folytonos növekedésével párhuzamban állott áldozatkészségük, különösen egyházközségeik alapítása és fejlesztése tekintetében.
A miskolci görögöknek a XVII. században még nem volt templomuk, de az 1700-as évek elején, az akkori Piatz utcában (ma Széchenyi u. 12.) Sötét Kapu mellett kápolnát rendeztek be, amelyet Szent Naumról neveztek el. Ugyanabban a házban volt a lelkészi hivatal és a parochus lakása is.
Az egyházközség elsõ parochusa Bendellasz Evrótiosz volt, aki 60 éven keresztül (1726-1786) szolgálta az Egyházat. Az egyházközségnek idõnként másodlelkésze, sõt diakónusa is volt. A miskolci görögök száma a XVIII. század derekán 220-230 fõ lehetett.
Vagyoni helyzetük gyarapodásával egyre jobban növekedtek lelki igényeik is. A Piatz utcai kápolna szûknek és túlságosan szerénynek mutatkozott. A miskolci görögök tehát elhatározták, hogy Isten dicsõségére különálló, díszes templomot építenek.
1777-ben a miskolci görög kompánia kérvényt nyújt be a Karlócai Metropóliához templomépítési engedély ügyében. A templom tervezési és felépítési munkálatai 1776-ig vezetnek vissza. Elõször kelet-nyugati irányú hossztengelyes csarnokot tervez Johannes Michart, majd 1784-ben egy bizánci jellegû templomterv is elkészül, végül mégis barokk templomot terveztetnek és építtetnek a miskolciak, a hazánkban akkor divatozó stílus szerint.
A templom alapjait 1785-ben rakták le, hogy 21 év múltán felépüljön a jelenlegi miskolci ortodox templom, amely nemcsak Miskolc városának, hanem egész Magyarországnak is egyik rendkívül nagy értéket képviselõ mûemléke lett. A templomépítés óriási összeget emésztett fel, amelynek javarészét a helybeli hívek adták össze, a hiányt pedig a Galíciából és Orosz-Lengyelországból idõnként idelátogató görög kereskedõk kegyeletes adományaiból fedezték.
A templom ikonosztázionját Jankovics Miklós egri faszobrász faragta, a mennyezeti freskó megfestésére az egyházközség Anton Kuchelmeister bécsi akadémiai festõmûvészt kérte fel. Az ikonosztázion képeit részben ukrán ikonfestõk, részben Kuchelmeister festette. Mind Jankovics, mind Kuchelmeister dolgozott a budapesti Nagyboldogasszony, illetve az egri Szent Miklós ortodox templomban. A miskolci templomot 1806-ban Dioniszije (Popovics) budai püspök szentelte fel a Szent Háromság tiszteletére, nagy egyházi ünnepség keretében.
A 16 méter magas ikonosztázion roppant nagyságával, zárt felépítésével és a templom architektúrához való igazodásával önálló mestermûvet jelent a magyarországi ortodox egyházi építészetben. Összesen 88 darab ikon ékesíti.
A templom kegyszerei között hatalmas értékû Áthosz-hegyi kegytárgyakat, arany- és ezüstszövésû szertartási ruhákat, zománcos ötvösmûveket, kelyheket, kereszteket, szertartási könyveket találunk, amelyek mind az egykori miskolci hívek áldozatkészségérõl és mûértésérõl tanúskodnak. Megemlítendõ, hogy a kegyszerek egy részét menekülésükkor hozták magukkal.
Az egyházközség anyakönyvei 1726-tól vannak rendszeresen vezetve. Meglehet, hogy már elõzõleg is voltak anyakönyvi bejegyzések, de ezek az évszázadok folyamán, sajnos, elkallódhattak. Az elsõ anyakönyveket görög nyelven vezették, de már 1837-ben mind az anyakönyvekben, mind az egyházközségi gyûlések jegyzõkönyveiben és egyéb hivatalos feljegyzésekben a magyar nyelvre tértek át.
A templom és az egyházközség több mint 200 éves története során jó pár említésre méltó esemény történt, amelyekbõl itt idéznénk néhányat.
A kegyes hagyomány úgy tartja, hogy még az elsõ kápolna fennállása idején, 1782-ben, II. Katalin orosz cárnõ Miskolcon történt átutazása alkalmával meglátogatta a Piatz utcai Szent Naum kápolnát. Ezen látogatása emlékére az egyházközség kápolnájának a Szentséges Istenszülõ Ahtirkai Csodatevõ ikonjaegy másolatát ajándékozta. Az ikon díszes helyet kapott az egyházközség jelenlegi templomában is.
1843. július 19-én a Miskolcot sújtó nagy tûzvész alkalmával leégett a ?görög nem egyesültek? iskolája, paplaka és kórháza. De a tûz megkímélte a palakõvel fedett templomot és rézsisakos tornyát. Azonban 1875. július 19-én az orkán levitte a torony rézkupoláját, amelynek egyik része a templomtetõre esett és azt beszakította.
1887-ben Milán szerb király meglátogatta a miskolci egyházközséget, és látogatása emlékére az újból épülõ toronyra keresztet adományozott. A toronykereszt azonban késõn érkezett meg, s így a toronyra nem a szerb király által adományozott keresztet állították fel.
A második világháború végén, 1944-ben a templomtorony és a templom tetõzete aknarobbanás következtében súlyosan megsérült. Az épületkárt 1954-ben 47 000 forintos államsegéllyel sikerült helyreállítani, s így a templom állagmegóvása biztosítva van, bár a templom alapos külsõ tatarozásra szorul még.
A hajdani görög és makedovlah családok lélekszáma a XX. századra ? mint hazánkban mindenütt ?, Miskolcon is alaposan megcsappant. Az I. világháború után az egyházközség néhány évig bolgár jellegû volt, bolgár pappal, majd az 1930-as években kimondta magyar jellegét. Ettõl az idõszaktól egészen 1971-igPopovics Konstantin protoierej atya volt az egyházközség parochusa, aki a II. világháborút követõ nehéz években is ? amikor az egyházközség ingatlanvagyonának jelentõs részét államosították ? hûséggel õrizte a rábízott lelki nyájat és a hatalmas értékkel bíró mûkincseket. Ennek az értékmentésnek köszönhetõ, hogy1987-ben Borsod-Abaúj-Zemplén Megye és a Magyar Ortodox Esperesség összefogásával megalakulhatott a Miskolci Magyar Ortodox Múzeum, mely ma is évente több ezer látogatót vonz csodálatos ikon- és kegytárgy-gyûjteményével. Halála után Konstantin atya hamvait a templomban temették el.
A miskolci Szent Háromság egyházközség ma elsõsorban magyar, orosz és ukrán híveket foglal magában és istentiszteleteit magyar valamint egyházi szláv nyelven tartja, de az alapítók iránti kegyeletbõl minden Liturgián felhangzik egy-egy görög nyelvû ekténia is. A parochusi tisztséget Tatárka Kirill megbízott parochus tölti be.