A szecsuĂĄni bors, vagy japĂĄn bors, Zanthoxylum piperitum var.bungei, egy unikĂĄlis aromĂĄval, és Ă­zzel rendelkezĂľ fĂťszer. Enyhe erĂľsség és citrusos savanykĂĄs Ă­z, és egy kĂśnnyĂť zsibbadĂĄs a szĂĄjban. Ez utĂłbbi a 3 %-nyi Hydroxy-alpha sanshoolnak kĂśszĂśnhetĂľ.

A szecsuĂĄni borsot egész ÁzsiĂĄban termesztik és alkalmazzĂĄk a gasztronĂłmiĂĄban és a gyĂłgyĂ­tĂĄsban. Nevével ellentétben nem a borsfélék csalĂĄdjĂĄba tartozik, rokonsĂĄgban a rutafélékkel van. A fĂťszert nem a magja hanem annak vĂśrĂśses. SzĂĄrĂ­tva barnĂĄs héja adja.
A japĂĄn, tibeti, nepĂĄli , butĂĄni és a kĂ­nai konyha kĂśzkedvelt fĂťszere, itt Csuan Csiao-nak, vagy Huo Csiao-nak, vagyis borsvirĂĄgnak nevezik. Igen széleskĂśrĂťen alkalmazza a szecsuĂĄni konyha innét a terjedt el az elnevezése is.

A termés belsĂľ fekete, és kemény magjĂĄt eltĂĄvolĂ­tjĂĄk (nem mindig tĂśkéletesen, az ilyen terméket, melyben lĂĄtjuk tele van kis fekete fényes magokkal, lehetĂľleg ne vĂĄsĂĄroljuk meg, mert ha rĂĄharapunk az ételben igen kellemetlen, az ĂĄtvĂĄlogatĂĄsa pedig eléggé idĂľigényes)
Egészben vagy ĂľrĂślt formĂĄban hasznĂĄljuk, és tĂśbb ...

Folytatás a blogon ... valodisafrany.blog.hu/2011/11/12/szec...