Szinte-szinte elfelejtem, de végĂźl homlokra csapĂĄs, majd gyors billentyĂş ragadĂĄs, és Ă­m itt volna a kedvenc szakĂĄcskĂśnyves bejegyzésem. Amit Makacska kiĂ­rĂĄsĂĄra mĂĄsok bĂĄr rég bemutattak.

Nincs is nekem olyan sok, legelsĂľt még egyetemista koromban vette nekem ÉdesanyĂĄm, hisz akkoriban igencsak kĂśzel jĂĄrtam a konyhai analfabéta stĂĄtushoz. Amit tudtam, az nagyvonalakban a sĂźti kategĂłriĂĄban ki is merĂźlt, s az is "szamĂĄrvezetĂľvel". Csak hĂĄt ugye az ember lĂĄnya sajĂĄt bĂľrén keresztĂźlk tapasztalja meg, hogy ha 2 hĂłnap utĂĄn Ăşgy dĂśnt, hogy mĂĄrpedig a menzai kaja teljesen Ă­ztelen, egyoldalĂş, unalmas, rĂĄadĂĄsul kĂśze sincs a sajĂĄt Ă­zvilĂĄgĂĄhoz, akkor kénytelen maga kutyulni dolgokat. Mai napig nem tudom, hogy elsĂľ két évben miket is ettem. AzutĂĄn a sors Ăşgy hozta, hogy egy csĂ­kkarcfalvi lĂĄnnyal kerĂźltĂźnk kĂśzĂśs konyhĂĄra. Az pedig mégsem volt megoldĂĄs, hogy mindig én mosogassak, a mĂĄsik pedig fĂľzzĂśn.

TehĂĄt adva volt elsĂľ példĂĄnyomnak a KatĂłka szakĂĄcskĂśnyve. Nem mondom, abszolĂşt nem nagy durranĂĄs. De megtette, ha mĂĄst nem, jĂł volt ihletet merĂ­teni.

Azon kĂ­vĂźl nĂĄlam volt még ÉdesanyĂĄm egy szakĂĄcskĂśnyve, amit aztĂĄn visszaadtam neki. MĂşltkoriban aranyos volt, mert felajĂĄnlotta, hogy amit szeretnék, azt hozzam el. Áhh, azért mégsem. Az Ăśvé, hadd maradjon az Ăľ konyhĂĄjĂĄban. Persze kĂślcsĂśnbe olykor elkérem, de vissza is viszem. 

AztĂĄn az aktuĂĄlis nagy ihletmerĂ­tĂľ szakĂĄcskĂśnyvem, amibĂľl egyenesen két példĂĄny is ...

sponsored links