Szabóné vasárnapja

2012-04-01

sponsored links

Vasárnapi "pihenõ"
Nem véletlenül került idézõjelbe a pihenõ szó. Régebben az volt a szokás, de sok helyen még ma is, hogy vasárnaponként az asszony felkelt, elkészítette a reggelit és a férj, miután megreggelizett (lehetõleg ágyban), már el is ment hazulról, hogy ne legyen láb alatt. Az asszony pedig nekilátott a vasárnapi nagytakarításnak, kismosásnak, nagymosásnak, sütött, fõzött, "vasárnapi" ebédet készített. Fényesre tisztította a réztárgyakat, kikefélt minden ruhát, röviden: többet dolgozott, mint bármelyik hétköznapon.
Délben hazajött a férj és jóétvággyal megebédelt. Ebéd után leült a karosszékbe, kicsit olvasni, kicsit szunyókálni, ha nem ment meccsre. Az asszony meg mosogatott és örült, ha senki sem zavarta.Estefelé megérkezett a férj és - ha jókedve volt - elvitte az asszonyt sétálni, vagy moziba.
Így telt a "pihenõnap" régen, de így telik a vasárnapja ma is minden asszonynak, aki hétköznap egyre-másra halogatja a munkát: "majd vasárnap" - felkiáltással.
Jegyezzük meg jól, a vasárnapi munkaszünet mindenkire egyaránt vonatkozik. Természetesen sok elvégeznivaló van vasárnap, de ilyenkor fele annyi idõ szükséges hozzá, mint hétköznapon. Miért? Mert vasárnap ott van segítségül az egész család.
Vasárnap nem kell korán felkelni. Egyszer egy héten mindenkinek jól esik a heverés, újságolvasás az ...

Folytats a blogon ... feedproxy.google.com/~r/Praktikak/~3/...

sponsored links

Keres?s