Spárgás-petrezselymes linguine
sponsored links
A hét végén vettem egy csomag (500 gr) fehér spárgát. Apa mikor meglátta, kikötötte, hogy ilyet az Õ tányérjára nehogy merészeljek tenni, mert ezt Õ ugyan meg nem eszi. Eltelt a hétvége és végül nem került a tányérunkra a spárga. Szombaton nem volt elõször idõm, aztán meg kedvem a fõzéshez, vasárnap meg a betervezett gyros és tzatziki mellett rántott húst követelt drága Párom, hát azok készültek, melléjük apró újkrumplit sütöttem.
De ma ebédre csak elõvettem a spárgát. Elpattintottam és vékonyan meghámoztam a szárát, aztán akkorákra vágtam, mint a zöldbabot szoktam. Megtisztítottam és apróra vágtam 5 gerezd új fokhagymát, felaprítottam egy nagy csokor friss petrezselyemzöldet és elkezdtem a "spárgamártás" készítését.
Kevés olajon megdinszteltem a fokhagymát és a spárgát, közben ízesítettem sóval, ételízesítõvel, õrölt borssal, és kevés chili porral. Felöntöttem 3-3,5 dl forró vízzel és fedõ alatt fõztem kb. 10 percig, amíg a durum linguini is megfõtt (500 gr, szokásos Zepter módszerrel). Akkor botmixerrel pürésítettem a spárgát, beleraktam a friss petrezselyemzöldet, épp csak összerottyantottam, aztán belekevertem a kifõtt tésztát.
Apa rákérdezett, hogy ugye nem AZ van a tésztán, de õszintén megmondtam, hogy ez biza AZ. Megegyeztünk, ha megkóstol egy falatot és nem ízlik, akkor eszik pirítóst zöldségekkel. Egy falatot felcsavartam Neki az én tésztámból, elõször csak megszagolta, és húzogatta a száját, aztán megkóstolta, és a végén csak evett belõle - kétszer szedett. Igaz megszórta még chilivel, pedig eredetileg is csípõs volt. Kifejtette, hogy azért ez nem lesz a kedvence, de én annak is örültem, hogy megette :).
3 óra utána a várakozási idõ.