A spenĂłtos tészta az egyik kedvencem. Soha nem kĂ­vĂĄnok mellé semmit. A fogas meg egy mĂĄsik kedvencem, amihez viszont néha spenĂłtos tésztĂĄt kĂ­vĂĄnok.

Szoktam néha dolgokat kĂ­vĂĄnni. Az is van, hogy egyĂźtt.

Amikor a kĂ­vĂĄnĂĄsokrĂłl Ă­rok, mindig az ApĂĄm jut eszembe, mert Ăľ sose titkolta ha megkĂ­vĂĄnt valamit. Amikor gyerek voltam nagyon sokszor volt nĂĄlunk grillezĂľs, bogrĂĄcsos, sĂźtĂśgetĂľs kerti ĂśsszejĂśvetel. MenetrendszerĂť volt, hogy Papi két perccel az étel elkészĂźlte elĂľtt, vagy amikor a vendégek mĂĄr igazĂĄn jĂłl érezték magukat, megfelelĂľen hangosan, mondjuk a kert egyik végébĂľl a kerti sĂźtĂľig ĂĄtkiabĂĄlva a kĂśvetkezĂľ mondattal emelte a hangulatot: -Mami! Úgy megkĂ­vĂĄntalak! Légy szĂ­ves kĂźldj haza mindenkit. Az AnyukĂĄm pedig egy szerény mosollyal folytatta vendéglĂĄtĂłi feladatait, mintha meg sem hallotta volna. Édes jĂĄték volt ez.

Ennyit a kĂ­vĂĄnsĂĄgokrĂłl.

A recepthez semmiféle konkrét mennyiséget nem fogok Ă­rni, de azért ha valaki ez alapjĂĄn gondolja elkészĂ­teni, menni fog.

HozzĂĄvalĂłk: ...

Folytatás a blogon ... kajapiazongora.blog.hu/2012/02/01/spe...