Spagetti carbonara
sponsored links
Úgy látszik mostanában az egyszerûség hódolója vagyok. Ez nem lesz egy tejszínes, snidlinges, gombás mittudoménmilyenes spagetti. Csak tészta, szalonna és tojás (na jó meg egy kis sajt). A három jó barát.
Nem tudom, írtam-e már, de nagyon beleszerelmesedtem az Etetni bolondulásig c. szakácskönyvbe. Tele jó praktikákkal, gyors, laktató fogásokkal, mint pl. a spagetti carbonara. Az összetevõkbõl már nem hiányoltam a tejszínt, mert pár héttel elõtte olvastam a Táfelspiccen ezt a jó kis írást a témáról. Mélységesen egyetértek. A tejszínnel amúgy sem vagyok jóban (kivéve, ha süti tetején van). Azért bevallom: szentségtörtem, mert nem vállaltam be a fél-fõtt tojást, úgyhogy egy kicsit még a gázon hagytam a tojásos tésztát, így nem lett annyira krémes állagú. De ti lehettek bátrabbak :) A recept a fenti könyvbõl származik - amit szívbõl ajánlok mindenkinek.
Hozzávalók 3-4 fõre:
30 dkg spagetti
15 dkg szalonna csíkokra vágva (pl. bacon)
2 nagy tojás
? csésze reszelt parmezán
friss õrölt bors
A spagettit forró, sós vízben puhára fõztem. Közben serpenyõben megpirítottam a szalonnát (ha sok lenne a zsírja, nyugodtan le lehet szedni pár kanállal). Egy kis tálban felvertem a tojásokat, összekevertem a parmezánnal és megborsoztam. A leszûrt, forró tésztát a szalonnára (zsírra) öntöttem, gyorsan összekevertem, majd nyakon öntöttem a tojásos keverékkel és alaposan összekevertem. Mint mondottam volt, kicsit (kb. 10 mp) hagytam még a gázon. Azért valószínûleg a forró zsíros tésztának is van annyi hõje, hogy kicsit megfõzze a tojást.
Igazi munkából hazaesõs, dobjunk össze gyorsan valamit vacsora. Képet meg azért nem csináltam róla, mert nem egy fotogén fogás, viszont annál finomabb.