Megint ĂşjdonsĂĄg érkezett a konyhĂĄba, a rebarbara. Még nem volt szerencsénk egymĂĄshoz, ezért kellĂľen készĂźltem az elsĂľ talĂĄlkozĂĄsra, magamban vagy tucatszor ĂĄtgondoltam a belĂľle készĂ­thetĂľ, ĂĄltalam valamennyire ismert fogĂĄsokat.

Egy dologban voltam biztos, hogy nem fogok belĂľle édességet, tésztĂĄs desszertet készĂ­teni, hiszen ezek a vĂĄltozatok mĂĄr épp eléggé ismertek, sokak ĂĄltal felfedezettek. A rebarbara nĂĄlunk még mindig ĂşjdonsĂĄgnak tekinthetĂľ, mĂĄs nemzetek konyhĂĄjĂĄban megszokott idényzĂśldség. Nem tudni mikor kerĂźlt elĂľszĂśr hozzĂĄnk, de OroszorszĂĄgban és ÁzsiĂĄban tĂśbb ezer éve ismerik, azonban egészen az 1800-as évekig csak, mint gyĂłgynĂśvényt alkalmaztĂĄk. Levelének felhasznĂĄlĂĄsa nem javasolt, viszont a szĂĄr annĂĄl mesésebb lehet. Évtizedek Ăłta népszerĂť AmerikĂĄban, ahol a rebarbara pite egész generĂĄciĂłk megkerĂźlhetetlen édessége. TĂśbbféle tĂ­pusa létezik, vannak egészen piros, halvĂĄnyabb rĂłzsaszĂ­n, vagy egyszerĂťen zĂśld vĂĄltozatai. Illata és Ă­ze igen jellegzetes, szĂĄmomra a savanykĂĄs alma, a lime és a petrezselyem hĂĄrmasaként Ă­rhatĂł le a legkĂśnnyebben.
  

6 szelet sertéskaraj,

1 vastagabb, kb. 50 centis rebarbara ...

sponsored links