Nagyon szeretek jĂĄtszani, Ă­gy rettentĂľen ĂśrĂźltem, amikor megtudtam, hogy mi is az a VKF! Ez az elsĂľ alkalom, hogy receptet kĂźldĂśk be egy ilyen eseményre, és nem is volt egyszerĂť a feladat. Babette, az 53. VKF! hĂĄzigazdĂĄja azt kérte, hogy eredjĂźnk "régi receptek nyomĂĄba".

Ahogy gyermekkori emlékeim kĂśzĂśtt kutattam, fĂľleg a nagymamĂĄm sĂźteményei jutottak eszembe. Õ amolyan "sĂźtĂľs" nagymama volt: a sok csalĂĄdi ebéd elsĂľ fogĂĄsai nem hagytak bennem mély nyomot, de a szĂźletésnapi tortĂĄim Ă­zét a mai napig a szĂĄmban érzem. Természetesen szerettem volna szem elĂľtt tartani a blogom  alapjait is, és Ăşgy dĂśntĂśttem, inkĂĄbb olyan receptet keresek erre az alkalomra, ami hagyomĂĄnyos, eredeti formĂĄjĂĄban is "mindenmentes".

Gondolkodtam egy darabig... Régi recept, hagyomĂĄnyos Ă­zek, alacsony glikémiĂĄs indexĂť diéta, tejtermékmentes, tojĂĄsmentes, gluténmentes... AztĂĄn eszembe jutott.

Nem a nagyi receptje ugyan. Ezt a levest apukĂĄmmal fĂľztĂźk egyĂźtt, ha nem is gyermekkoromban, de jĂł pĂĄr éve mĂĄr, hogy hazajĂĄrtam vidékre minden hétvégén BudapestrĂľl, az egyetemi éveim alatt. ApukĂĄm 63 évesen, muszĂĄjbĂłl tanult meg fĂľzni, és az elsĂľ pĂĄr ...