Rejtély, hogy csomĂłszor csinĂĄlok salĂĄtĂĄt, de valahogy mégsem lesz belĂľle bejegyzés. Pedig az errĂľl szĂłlĂł menĂźpontunkhoz foggal kĂśrĂśmmel ragaszkodtam, amikor a lĂĄnyok valami mĂĄsra szerették volna cseréni. AzĂłta nagyon is elkĂśtelezettnek érzem magam, és Ăşgy igyekszem felelĂľsséget vĂĄllalni a sali tag-ért, mint a Kis herceg a rĂłkĂĄért. Na jĂł, lehet hogy elragadtattam magam, de az tény, hogy sĂťrĂť "basszus!"-okkal szoktam végigpĂĄsztĂĄzni a menĂźnkĂśn, hogy mĂĄr megint nem raktam fel salĂĄtĂĄt. Na de most végre hĂşzhatok egy strigulĂĄt a jĂł cselekedetekhez...
SĂľt kettĂľt is, mert van egy Ăşjabb alapanyag ami szerepel a receptben, ez pedig egy régi kedvencem: a surimi, azaz a rĂĄkrudacska. BĂĄr a rĂĄkhoz semmi kĂśze nincs, mert hogy halbĂłl van, mégis Ă­gy hĂ­vjĂĄk, mivel hogy kinézetében hasonlĂ­t rĂĄ. Az Ă­ze édeskés és én ĂĄltalĂĄban magĂĄban, olĂ­vaolajon megpirĂ­tva szoktam enni, de lehet salĂĄtĂĄba, vagy tésztĂĄba is tenni. Rég nem ettem mĂĄr, de a napokban Ăşjra felfedeztem, és meglepve olvastam a hĂĄtoldalon, hogy keményĂ­tĂľ, Ă­zfokozĂł, és szĂ­nezék is van benne. Na jĂł, valahol sejthetĂľ volt...
Ajjaj, lehet hogy a mĂĄsodik strigulĂĄt mégsem hĂşzhatom be? (De amikor olyan finom...:))

HozzĂĄvalĂłk: ...

sponsored links