AkĂĄrmennyire is ciki, hogy hosszĂş hallgatĂĄs utĂĄn egy szimpla sajtos hĂşssal tĂśrĂśm meg a csendet. Az egyszerĂťen nagyszerĂť elv mentén haladva, mégsem fogtam vissza magam, hogy vĂĄrjak életem elsĂľ osso buco-jĂĄnak publikĂĄlĂĄsĂĄig, ami nagyjĂĄbĂłl augusztusban vĂĄrhatĂł. A jĂşlius akĂĄrhonnan nézem a pihenés, és szabadsĂĄg ideje volt, ami megmutatkozott a munkahelyemen, és még inkĂĄbb a blogomon. Illetve azon is, hogy a tĂşlzĂĄsba vitt vendéglĂľlĂĄtogatĂĄs kĂśvetkeztében megcsappant a hĂĄzi kasszĂĄnk. A vendéglĂľlĂĄtogatĂĄsbĂłl egyébként egy felejthetetlen tapasztalatra tettĂźnk szert, mégpedig az Egerben talĂĄlhatĂł Imola vendéglĂľben. A pihenés sem mentesĂ­t azonban a felelĂľsség alĂłl, hogy a fenti kép meg Ăşgy néz ki, mintha egy foltos murénĂĄt tĂĄlaltam volna fel szeretteimnek, de mentségemre legyen mondva, hogy a teljes tepsi hĂşs elfogyott, és nem azért, mert egész nap uszodĂĄztunk, szaunĂĄztunk és mindenki farkas éhesen ért haza...

sponsored links