Navigci
Fõoldal
Kategóriák
2014 Összes
2013 Összes
2012 Összes
2011 Összes
2010 Összes
Linkcsere Új blog ajánlásaLinkcsere
RSS
Rákóczi vár / Szerencs
sponsored links
A XVI. század végén kialakított épület Borsod-Abaúj-Zemplén megye legfiatalabb vára.
Története elválaszthatatlan a város múltjától. Az Árpád-hegy déli lejtõire felhúzódó kis középkori eredetû Szerencs falut és bencés apátságát - utóbbinak topográfiai helyzete nem teljesen tisztázott - 1558-ban foglalta el Némethy Ferenc tokaji kapitány. A hegy lábát körülölelõ mocsár egyik kiemelkedésén építtette fel reneszánsz castellumát, felhasználva az apátság román és gótikus kõanyagának egy részét. A hangulatos, tavakkal és hidakkal ékesített park közepén található várban jelenleg a Zempléni Múzeum gyûjteménye található. Az épület másik részében egy turistaszálló várja a vendégeket.
2017. augusztus 26 án 10. alkalommal rendezi meg a város a csokoládé fesztivált aminek a vár ad otthont. Mi már többször ellátogattunk a csokoládé fesztiválra,de õszintén be kell vallanom nektek,hogy engem igazán egyszer sem varázsolt el. A rendezvények miatt egyszer sem tudtam készíteni használható fotókat a várról. Most viszont,semmilyen rendezvény nem volt, ezért a várat a nyugalom ölelte át. Gyönyörûen sütött a nap és én végre tudtam készíteni róla egy pár fotót,amit most meg is mutatok nektek.
A vár története:
Az Árpád-házi uralkodók idején a Bogát-Radvány nemzetség tagjai bencés apátságot alapítottak Szerencsen, hogy az elhunyt elõkelõiket méltó módon temethessék el. Az egyházi szerepkörnek a 16. században vetett véget a Szapolyai János és Habsburg Ferdinánd párthívei között zajló belháború. Az egykori adatok szerint 1556-ban a János király táborához tartozó Németi Ferenc tokaji várnagy erõszakkal megszállta és kiûzte falai közül a szerzeteseket, majd sietve megerõdítette, katonaságot hagyva benne.
Az ellentábor válasza két esztendõ múltán érkezett meg, de a szerencsi vitézek váratlan rohamukkal szétszórták a felvonuló osztrák zsoldosokat. Hogy elférjen a teljes helyõrség, rövidesen kibõvítették fából és földbõl készített külsõ palánkfallal - a Huszárvárral -, ahol a könnyûlovasságot helyezték el a raktárakkal egyetemben. Így már egy korabeli zsoldlista szerint száz gyalogos, száz lovas állomásozhatott a szerencsi erõsségben.
A várat az ország középsõ vidékét tartósan megszálló törökök folyamatos rablótámadásai is fenyegették. Korabeli feljegyzés szerint például 1558-ban a Sajó folyó menti Kaza községnél csaptak le a füleki bég fosztogató katonaságára. A következõ esztendõben viszont magukat kellett megvédeniük, mivel Habsburg zsoldosok vonultak fel a mocsaras területen emelkedõ, mély vizesárokkal védelmezett szerencsi végvár ellen. A védõk szerencséjére azonban rövidesen befutott Németi Ferenc tokaji felmentõ csapatai élén, akik váratlan támadásukkal teljesen szétverték a táborhelyükön éppen vigadozó-mulató zsoldosokat. Végül a hadászatilag sokkal jelentõsebb Tokaj várának bevétele után tudta 1565-ben elfoglalni Habsburg Ferdinánd király serege, amikor közeledtük hírére a megrémült helyõrsége kardcsapás nélkül feladta posztját.
1583-ban került magántulajdonba, amikor Habsburg Miksa minden hozzá tartozó jobbágyfaluval és jövedelemmel együtt 9160 aranyforintért elzálogosította Rákóczi Zsigmond szendrõi várkapitánynak, aki késõbb végleges birtokadományt szerzett rá. A Rákóczi família vagyonát megalapozó fõnemest halála után 1609-ben a szerencsi református templomban temették el. Egy 1635-ös várbeli összeírás szerint a szerencsi helyõrség fegyverházában 50 puskát és 11 kisebb ûrméretû löveget tároltak. (Figyelemreméltó, hogy a külsõvárban 20 pávát és 5 hattyút is tartottak.)
1644-ben közelítették meg ismét ellenséges hadak, amikor Esterházy Miklós nádorispán katonasága szállta meg a végvárat, amit a megrémült tiszttartója az elsõ szóra feladott. A korabeli feljegyzések szerint a bevonuló királyi zsoldosok feltörték a borospincéket, az élelmiszert mind elrabolták, néhány zabolátlan, részeg zsoldos még a szerencsi református templomba is betört, ahol feldúlták Rákóczi Zsigmond fejedelem szarkofágját is. A holttestet kiforgatták a helyérõl és kirabolták. Rövidesen azonban az ellentámadásba lendülõ erdélyi katonák ismét visszafoglalták, az áruló tiszttartót, pedig fejjel lefelé akasztották fel a külsõvár kapujára. 1670-ben a Wesselényi-féle összeesküvés megtorlásaként falai közé osztrák katonaság vonult be.
A törökökkel szövetséges Thököly Imre kurucai kardcsapás nélkül vették birtokukba a stratégiai szempontból már elavult végvárat, aminek a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc idején sem volt már hadi szerepe. Az 1711-es szatmári békekötés után a "nagyságos fejedelemtõl" elkobozták a fele részét, mivel az uradalom másik fele továbbra is a nõvérét, Rákóczi Juliannát illette meg, aki férje, gróf Aspremont császári generális révén a Habsburg-ház híve maradt. A továbbiakban különbözõ fõúri családok lakták, akik ízlésüknek megfelelõen nagymértékben átalakították és középkori védõmûveitõl megfosztották a várat.
A második világháború után az épülettömböt gazdasági célokra használták, ennek a méltatlan állapotnak az 1960-as években kezdõdött régészeti kutatások és helyreállítások vetettek véget, hogy napjainkra Szerencs városának kulturális központja, a Zempléni Múzeumot és a Huszárvár Szállodát fogadja be történelmi falai közé.
