Rácsodálkozás a hóra
sponsored links
Ma fent jártunk a Pilisben. Igazából nem tudom, miért lepett meg annyira, hogy odafent van némi hó, minden esetre meglepõdtem. :) Itt lent a városban idén valahogy fel sem merült bennem, hogy máshol esik a hó, hisz egész eddig olyan meleg volt. Kezdek rájönni, hogy a hidegtõl is elszoktam. Így, hogy már nem járok bkv-val, vagy legalábbis nagyon ritkán, nehezebben tolerálom a hideget. Elkényelmesedtem. Nem csoda, hogy a mérleg is egyre több kilót mutat. :) Egyelõre azonban mindez nem zavar. Amíg jól érzem magam, hát mutasson többet. :) Csak a szép szoknyáimat sajnálom, hogy nem férek már beléjük. :)
A Pilis azonban még mindig gyönyörû. Ebben a mai ragyogó napsütésben meg különösen szép volt, még ha csupaszok is a fák. Hiába, nincs mit tenni, én akkor is erdõ és hegypárti vagyok. A tenger sosem lesz rám ilyen hatással. :) A mai nap tanulsága azonban mindenképpen az, hogy kicsit többször kellene kimozdulni a házak közül a természetbe. Bár, igaz, hogy nem az akarat, hanem a lehetõség hiányzott a novemberi-decemberi idõszakban, hisz minden hétvégén volt valami egyéb program. Na de majd idén jobban figyelek. :) És különben is, ha minden igaz, februárban már én is síelhetek, azaz boardozhatok, ha megyünk végre. :)
Mivel még mindig küzdünk a megfázással, a leves egy kötelezõ fogás minden este. Fontos szempont ilyenkor, hogy olyan leves készüljön, amibe tehetõ erõspaprika. Krémlevesek ilyenkor nem menõk, a torokra gyakorolt hatása sem az igazi. Ezért mindig megmaradok a jó kis zöldséglevesnél (húslevesnek, mint már többször írtam, kettõnk kedvéért nem igazán állok neki). Mi sem egyszerûbb, és áldásos a hatása. :)
Kurkumás karfiolleves zellerrel és póréhagymával ...