Rácponty kánikulában

2012-07-02

sponsored links

YI5M3145.jpg

Megõrülök attól, hogy akárhova kattintok a neten, mindenhol azzal (a szerzõk szerint nyilván rendkívül elmés és szezonális) kérdéssel találom magam szembe, hogy vészelem át a kánikulát? Most megkíméllek benneteket attól a cikornyás káromkodásokkal tûzdelt szóáradattól, ami errõl az eszembe jut, a lényegrõl annyit tudok mondani: pontosan úgy élek, mint máskor, csak kevesebb ruha van rajtam, több vizet iszom, és mindig tele van a jégkocka tartó. Szeretném eloszlatni azt a félreértést, miszerint a nyár, vagy a meleg egy krízishelyzet. Ez egy évszak, és a hozzá tartozó idõjárás, ami minden évben eljön, tehát nem minõsül kuriózum értékû sajtóhírnek.

És a melegben is enni kell. Ki többet, ki kevesebbet kíván - én az elõbbi csoportba tartozom. Minél melegebb van, annál jobban esnek a zsíros falatok, és nemcsak este. Ezért hétvégén sült kolbász volt lecsóval, fõtt kukorica, aztán rácponty és túrós-barackos lepény, tehát a sütõt is bekapcsoltam (igaz, a teljes sütési idõt nem ültem végig a konyhában, ahol nincs légkondi, mint ahogy a lakásban sem).

Szóval én úgy vészelem át a kánikulát, hogy nem tekintem vészhelyzetnek, és azt fõzök, amire vágyom. A rácponty már hetek óta a fejemben volt, de kevés helyen készítik jól, ezért érdemes inkább otthon nekiállni - egyszerûbb, mint a rakott krumpli. Annak ellenére, hogy a Szigetközben nõttem fel, akkor ettem elõször házi készítésû változatot, mikor magam megsütöttem. Nálunk otthon mindig halászlé vagy paprikás lisztben sült hal, esetleg ecetes hal volt (ez rántott hal hagymás-ecetes pácban). A rácponty egy ...


Folytats a blogon ... ketcicakonyhaja.blog.hu/2012/07/02/ra...

sponsored links

Keres?s