Mindenki hisz valamiben, bĂĄrmennyire is azt gondoljuk, hogy nem. Valami hajt bennĂźnket elĂľre egy Ăşton. Szerencsés esetben felismerjĂźk még idĂľben. Van, aki mĂĄr gyerekkorĂĄban tudja mi az, ami esetleg az életĂştja, vagy hobbija lehet. AztĂĄn persze lehet szigorĂş szabĂĄlyokat alkotni, hogy a hobbi az csak hobbi marad, de lehet tĂśrekedni benne célokra. S ha nagyon akarjuk, ha nagyon-nagyon, ha minden nap arra gondolunk mit is akarunk kihozni a hobbinkbĂłl, mivé akarjuk nĂśveszteni, akkor sikerĂźlni fog.

TĂśbb mint 1 hĂłnapos kemény munka utĂĄn, 1 évvel ezelĂľtt napvilĂĄgot lĂĄtott a Rozmaring&CsokolĂĄdé. MiutĂĄn megkĂźzdĂśttem a blogspot rejtélyes vilĂĄgĂĄval, ki kellett talĂĄlnom a nevet. Olyat, ami még nincs, s egyben jelzi az érdeklĂľdĂľnek, hova is érkezett.

S ekkor jĂśttek a kedvencek a konyhĂĄbĂłl. A rozmaring, mert semmihez sem hasonlĂ­thatĂł. Egyedi az illata, a kĂźlseje, az Ă­ze, egy tĂśkéletes egyéniség. S a csokolĂĄdé. Selymes, bĂĄrsonyos, titokzatos, mint egy nĂľ, és kĂśzben dinamikus, magĂĄval ragadĂł, lefegyverzĂľ, mint az igazi nĂľ.

Az olasz konyha gondolatĂĄhoz nem fért kétség. Ez az, amihez értek, amit ismerek, s ami legjobban kifejez engem. A ...

sponsored links