Navigci
Fõoldal
Kategóriák
2014 Összes
2013 Összes
2012 Összes
2011 Összes
2010 Összes
Linkcsere Új blog ajánlásaLinkcsere
RSS
Ropogós gofri
sponsored links
Képzelj el egy vak teknõst, amely világnyi méretû óceán mélyén bolyong. Felette úszik egy fagyûrû, amelyet a hullámok ide-oda lökdösnek. A teknõs minden száz évben egyszer feljön a felszínre. A buddhisták azt mondják, hogy emberi lénynek születni még sokkal nehezebb, mint hogy az a teknõsbéka a felszínre emelkedve véletlenül a fejével beletaláljon a fagyûrûbe. S még azok között is, akiknek emberi születés az osztályrésze, kevesen vannak, akiknek megadatik, hogy kapcsolatba kerüljenek a tanításokkal, olyan kevesen, mint ?csillagok a nappali égbolton?.
A fájdalom, szenvedés, veszteség, az állandó frusztráció valóságos és meghatározó célt szolgálnak: azt, hogy felébresszenek bennünket. Saját cselekedeteink sötét, szûk ketrecébe vagyunk zárva, s azt hisszük, hogy ez a világmindenség. Csak nagyon kevesen gondolkodnak el azon, hogy esetleg lehetséges a valóságnak egy másik dimenziója is.
A meditálás fokozatosan megtisztítja a közönséges tudatot, lemezteleníti és elsöpri szokásait és látomásait, hogy a megfelelõ pillanatban felismerhessük, hogy kik is vagyunk valójában. A meditáció az, ami hazaviszi a tudatunkat.
(Szögyal Rinpocse: Tibeti könyv életrõl és halálról)
Most volt nálunk mangalica és pálinka fesztivál, és az egyik barátosném is sütött beugrósként gofrit a sokadalomban. Elõ is vettem a spájz mélyérõl a készülékemet.
A házi gofri sosem lesz olyan, mint amit piacokon, vásárokon árulnak, egyrészt mert tojásporból, tejporral készül, másrészt amiben sütik, az sem a háztartási verziójú sütõ, harmadrészt a gofri ízében a gyerekkori emlékek édessége is benne van: valaha ez a finomság valóban különlegességnek számított, és kivárni, beleharapni maga volt a mennyország. De azért lehet hasonlóra készíteni, ha jó a receptünk. Azért sem került fel eddig a blogra, mert a ropogósat szeretem, és eddig sajnos amiket kipróbáltam recepteket, egyik sem volt olyan, amilyenre vágytam. Ez finom. Kívül ropogós, belül puha. Viszont azonnal fogyasztandó, mert kihûlés után ez is bepuhul. A receptet itt találtam, köszönetem. A mennyiséget harmadoltam, mert a harmadából is 5 darab nagy gofri sült ki.
Hozzávalók 5 darab csillag alakú gofrihoz:
16 dkg liszt
1 csapott teáskanál sütõpor
1 tojás
3 evõkanál kristálycukor
1 csapott mokkáskanál só
vanília (cukor, por vagy esszencia, kinek mi van készleten)
2 dl víz
0,6 dl olaj
A tojás sárgáját, fehérjét külön-külön tálba tesszük. A lisztet elkeverjük a sütõporral, sóval. A sárgáját habosodásig keverjük a cukorral, aztán hozzákeverjük a vizet, olajat is, végül a lisztet is. A fehérjét habbá verjük és a kész masszához keverjük finoman.
A felmelegített sütõt ecsettel kissé megolajozzuk és egy kisebb evõkanálnyi masszát teszünk rá. Összecsukjuk és közepes hõfokon készre sütjük olyan 3-4 perc alatt. Ne süssük magas hõfokon, mert akkor sem lesz ropogós.
Finom csokiöntettel & tejszínhabbal, vagy karamellszósszal & tejszínhabbal, vagy pl. eperöntettel & tejszínhabbal is.
Sósra is készíthetõ a tészta - izgalmas kísérletekre adhat módot, ha kilépünk az édes kategóriából. A gofrisütõben süthetünk ostyalapokat is, amit fagyi mellé kínálhatunk.
P.s.: Azt tudtátok hogy már a IX-X. században is létezett a gofri? Vagyis a waffle.