A levesnek nevezett, de inkĂĄbb a mi fĂľzelékeinkre hasonlĂ­tĂł toszkĂĄn ételspecialitĂĄs neve annyit jelent: ?ĂşjramelegĂ­tve?. És valĂłban: sokkal jobb mĂĄsnap, akĂĄrcsak a tĂśltĂśtt kĂĄposzta.

Mikor elĂľszĂśr ettem ilyet, nem tudtam eldĂśnteni, szeretni fogom-e: sikerĂźlt kifognom ToszkĂĄnĂĄban egy olyan kora Ăľszi hetet, mikor végig zuhogott az esĂľ. Nem volt nĂĄlam meleg ruha: tornacipĂľben, farmerdzsekiben mĂĄszkĂĄltam, és ĂĄllandĂłan forrĂł levesre vĂĄgytam, Ă­gy mikor elém tették, az elsĂľ érzésem a csalĂłdĂĄs volt. AztĂĄn a szĂł szoros értelmében "rĂĄéreztem az Ă­zére", és szépen, észrevétlenĂźl belopta magĂĄt a kedvenceim kĂśzé.

Gyakran készĂ­tem itthon is, persze inkĂĄbb ilyenkor, a téli idĂľszakban: sokkal Ă­zgazdagabb, mint ĂĄltalĂĄban a fĂľzelékek, és sĂťrĂťbb, mint egy ĂĄtlagos leves. Szerintem megéri kiprĂłbĂĄlni!

 HozzĂĄvalĂłk:

250 g gyĂśngybab

1 kĂĄvéskanĂĄl zsĂĄlya

1+2 fej hagyma ...

Folytatás a blogon ... ketcicakonyhaja.blog.hu/2013/02/13/ri...