Navigci
Fõoldal
Kategóriák
2014 Összes
2013 Összes
2012 Összes
2011 Összes
2010 Összes
Linkcsere Új blog ajánlásaLinkcsere
RSS
Restaurant Day-en a Nassolda
sponsored links
Végre erõt vettem magamon és nem csak tervezgettem, hogy csatlakozom ehhez a nemzetközi megmozduláshoz ? a Restaurant Day-hez -, hanem meg is valósítottam.
A tervezés könnyebb volt, legalábbis az elején könnyebbnek tûnt. Nem gondoltam volna, hogy ennyi meló van egy ilyen kis rendezvény lebonyolításával a tervezéstõl a megvalósításig.
Nagy fába vágtam a fejszémet, pláne, hogy a híre szájról-szájra kezdett terjedni és bizony sokkal több ember jelezte, hogy eljönne, mint amennyire számítottam.
Pár sütiben gondolkodtam?elõször. Aztán az egyre csak növekvõ jelentkezõk száma kezdett megrémíteni és az izgalom szépen lassan átcsapott félelembe!
Egyszer sem kaptam idegbajt sem a kivitelezés, sem a tervezés alatt és ennek nagyon örültem. Visszaemlékeztem, hogy annak idején a nagyobbik lányom 1. születésnapjára összetrombitáltam magunkhoz a családot egy ebédre. 13 fõre fõztem 3 fogást, ami 6-7 féle ételt takart. És megmondom õszintén bõgtem, mire megérkezett mindenki. Mindent én akartam csinálni és tökéleteset akartam. Minden meglett, de kikészültem. Pedig ?csak? 13 ember és ?csak? egy ebéd volt. De ?kezdõ? anyukaként épp csak kezdtem átérezni a családanya szerepet. Ma már más lenne a helyzet.
Na és akkor a kontraszt, hogy akkor 13 ember, most 50-rõl indítottam.
Persze nem 3 fogás, de sok sütiben kellett gondolkodnom.Olyanokat akartam készíteni, amik nem hagyományosak. Vagyis nem pogácsát, vagy almás pitét, amit valószínûleg falun nagyanyáink készítenek a legjobban?.hanem olyan különlegesebb dolgokat, amit mifelénk nem kapni, illetve kicsit macerásabbak/nem megszokottak, stb.
Így lett a kínálatban sushi, cupcake, belga csokis bonbon, brownie, stb.
Sok kicsiben gondolkodtam, mert kóstolást terveztem. Aztán a sok visszajelzés késztetett arra, hogy készítsek tortákat is, hogy tutira elég legyen a sütemény, mindenkinek jusson és inkább maradjon.
Jól tettem, hogy sütöttem még 2 tortát, azok fogytak el elsõként, voltak, akik hármasával vitték, csomagoltam, csomagoltam, csomagoltam.
AnyukámmalNa de ne szaladjunk ennyire elõre, hiszen a kezdetekben a helyszín sem volt még konkrét. Az elõttünk levõ ligetbe terveztem az egészet, végül arra jutottam, hogy mindenféle engedély kérés elkerülése végett inkább az udvarba költöztetem a kis cukimat.
Sokkal kényelmesebb volt így, tekintve a sokféle süteményt és az elõkészületekre fordított idõt.
Gondolván arra, mit csináljunk, ha esni fog, elõszedte a párom a nagy családi sátrat, plusz szerencsére kaptunk kölcsön egy sörsátrat, sõt asztalt és padokat is, amik nagy hasznunkra voltak.
Az én drága párommal.Eredetileg piknikezõs, pokróc leterítõs kis eseményt terveztem, végül ez nem jött össze, de nem bánom, teljesen jó volt így ahogy volt.
És milyen jól jöttek a sátrak is, mert az esõ sajnos csak eleredt.
Vágom a pitét. :)Na ezek után ejtsünk szót a finomságokról. Sokmindent terveztem, végül volt amit kihagytam és helyette mást készítettem, ezek hirtelen ötlettõl vezérelve alakultak.
Nos, hogy miket kóstolhattak az érdeklõdõk?
Ital:
- Házi baileys
- Citromfûszörp
- Gyömbérszörp
Sütik/ételek:
- Sushi (kicsi és nagy méretben) szójaszósszal, wasabival
- Macaron (kávés, sós karamellás)
- Karamellizált fehér csoki (sima és sós)
- Bonbonok (Sós karamellás, pirított szezámos; amarettós, kávés, matcha teás, kandírozott gyömbéres)
- Házi csoki
- Brownie (Csokis ? diós)
- Citrom pite (sima és rozmaringos)
- Levendulás almalekvárral töltött muffin fánk
- Csokitorta
- Tejszínes ? barackos túrótorta
- Tápiókapuding házi zöldparadicsom lekvárral
- Nutellás hab mandulás csókokkal rétegezve
- Cupcake-ek (black velvet ? barna sörös; csokis ? avokádós csokikrémmel)
- Szerencsesüti (tombolás, egy tortát lehetett nyerni, de ezidáig nem jelentkezett a nyertes, hogy kiesett belõle a nyerõ fecni, bár maradt is pár darab?.)
Már jó elõre elkészítettem ezt-azt?Így nézett ki a desszert asztal, amikor még érintetlenül, teljes pompájában ragyogott. Sajna a sátorban a fényviszonyok elég cudarok voltak, de látszik, aminek látszania kell.
A tervezett sütiket beosztottam egy hétre. Mivel a rendezvény szombat délután volt, már hétfõn elkezdtem készíteni, amit tudtam. Beosztás kérdése volt az egész. Teljesen jó ütemtervet dolgoztam ki, mindenre volt idõm, gyerekek, fõzés, shopping? és ennek köszönhetõen nem is idegeskedtem. Mert átláttam a dolgokat.
Míg én szombat délelõtt az utolsó darabokat készítettem, apum és a párom a terepet készítették elõ. És eljött a pillanat, hogy kivigyük végre az asztalokat és elkezdjem a sütiket is kipakolni. Visszük az asztalt, beállítjuk (szétnyithatós marha frankó étkezõ sarkos asztalunk van)? billeg. Füvön. Erre párom jókedvûen gondolta ráhuppan és majd besüllyed a földbe az asztal kicsikét, amitõl nem fog inogni. (Nem tudom, honnan jött neki, én vagyok ilyen szeleburdi, de most õ volt szórakozott.) Eddig minden flottul ment. Aztán apa huppant?..
És az asztal 3-ba tört, apikám pedig meglepõdött fejjel a földön kötött ki.
Mostmár röhögök rajta, akkor csak annyira voltam képes, hogy elvonszoltam magam a sörpadig és lerogytam. Az egyetlen asztalunk, az EGYETLEN, 3-4-5 darabba tört. Nagy mázli, hogy az én párom nagyon nagyon nagyon jó kis ezermester, ripsz-ropsz összeerõsítette a darabokat és negyed-fél órára rá már állt is az asztal.
Mindenesetre azt a látványt és az arcát sosem feledem. 
És ami még jobb: most már van indokom, miért akarok új garnitúrát!
Nagyon sokan eljöttetek, Székesfehérvárról, Vácról, Nagybörzsönybõl és innen a városból is.
Itt is nagyon köszönöm, hogy kíváncsiak voltatok rám, a süteményeimre és a családomnak köszönöm, hogy segítettek a lebonyolításban! Nem is gondoltam volna, mennyire nem lennék ehhez elég egymagam.
Mindenki szeretett volna belõlem ?egy szeletet?, mindenkinek volt pár mondata vagy kérdése hozzám, ami nagyon nagyon nagyon jó volt! Annyira élveztem az egészet, hogy elmondani nem tudom. Fél 3-tól beindult a buli és egy nagyobb hullám után elkezdett csendesedni a dolog, míg végül nem jött már senki.
Most mutatok pár hangulat fotót:
Az italos asztal.
Trendin: bébiételes üveg, benne papírszívószálak.
Pár tortám fotója és az esemény logója az asztalon.
Természetesen gondoltunk a gyerekekre is.
Apa azzal a szemeteszsák kötözéssel nagyon jól elvolt. :)
Az elsõ kóstolók, mindenki Vácról.
Laura is birtokba vette az asztalát.
Sokan nem jöttek el(valószínûleg a csúnya felhõk láttán) akik jelezték, hogy itt lesznek, viszont sokan jöttek olyanok, akik nem jelezték elõre részvételi szándékukat. Végülis 45-en látogattak meg.
Volt, aki kosárral, ételessel jött és vitte a sütit, voltak, akik bár ételest nem hoztak, tálcaszám csomagoltam nekik a finomságokat.
Nagyon sajnáltam, hogy vége lett, de örültem is, mert hirtelen olyan fáradtság lett úrrá rajtam, hogy elmondani nem tudom. Olyan volt ? nem viccelek -, mintha az egész heti akkor jött volna ki rajtam. Bepakoltuk a maradékot és eltettük a cuccok nagy részét, behordtam az összes mosogatni valót és úgy ahogy volt vedlettem pizsamába és dõltem el, mint egy fa.
Ennyi maradt, de végülis ennyi sem, mert apa betolta a sushikat, a bonbonok jó helyre kerültek ajándékba, a többi pedig apósomékhoz.
Nagyon remek nap volt és a sikerességén felbuzdulva úgy gondolom az augusztus 17.-i Restaurant Day-hez is csatlakozni fogok és akkor is várom majd szeretettel az érdeklõdõket egy hasonlóan jó kis nasizós délutánra.
A finomságok receptjei mind megtalálhatók vagy megtalálhatók lesznek itt a blogon, ha valaki valamit nem tudott kóstolni, esetleg elkészítheti magának otthon.
Köszönöm mindenkinek, hogy kíváncsiak voltak rám, maradjatok továbbra is az olvasóim, követõim és nasizzunk együtt legközelebb is!
Ha szeretnél a kis csapat tagja lenni csatlakozz hozzánk a Facebookon is!
