Az idĂľs, évjĂĄratos borokat kĂłstolni mindig kĂźlĂśnleges élmény. Még azzal a veszéllyel egyĂźtt is, hogy a nagyon borsos ĂĄr ellenére kĂśnnyen élvezhetetlen, teljesen oxidĂĄlĂłdott, elĂśregedett tétellel lehet dolgunk. Hihetetlen izgalmas a pillanat, mikor egy ilyen palackbĂłl szépen lassan kikerĂźl a dugĂł, és a hosszĂş évtizedek Ăłta vĂĄrakozĂł bor végre megismerkedhet a kĂźlvilĂĄggal, mi meg Ăľvele.

Nem egyszerĂť mĂťfaj ez, a megszokott kĂłstolĂĄsnĂĄl eltérĂľen itt nagyon mĂĄs jegyeket keresĂźnk, kapunk és értékelĂźnk. Nem a direkt gyĂźmĂślcsĂśkrĂľl, friss virĂĄgokrĂłl vagy a fiatalos Ă­zekrĂľl szĂłlnak ezek a tételek. Sokkal inkĂĄbb az érettségrĂľl, komolysĂĄgrĂłl, terciernek mondott, kizĂĄrĂłlag a palackban hosszĂş évek sorĂĄn kialakulĂł aromĂĄkrĂłl van inkĂĄbb szĂł. A bor életének utolsĂł fejezete ez, legszebb fiatal éveit mĂĄr régen maga mĂśgĂśtt tudja, de az ezen évek hosszĂş sorĂĄn felhalmozott tapasztalat és bĂślcsesség ott lakozik benne. Ha jĂł idĂľpillanatban (és megfelelĂľ odafigyeléssel) kapjuk el, akkor magunkba szĂ­vhatjuk ezt a bĂślcsességet, és ĂśrĂśk életre emlékezetes élményben lesz részĂźnk. Ha viszont nem Ă­gy alakul, akkor csak egy homĂĄlyos emlékkel gyarapodunk, és eldicsekedhetĂźnk vele, milyen idĂľs bort is ittunk mi. A hét kĂśzepén mindkét kategĂłriĂĄbĂłl sikerĂźlt merĂ­teni egy-egy tételt.

MostanĂĄban divat ekézni a portugiesert, ezért is vĂĄrtam nagy izgalommal, hogy mire képes egy igazĂĄn koros tétel ebbĂľl a fajtĂĄbĂłl. MĂźller JĂĄnos VillĂĄnyi OportĂłja 1991-ben készĂźlt, de sajnos a dugĂł kihĂşzĂĄsakor mĂĄr lĂĄttuk, hogy itt nem kell ...

Folytatás a blogon ... gasztroszex.blog.hu/2012/02/27/respec...