A rebarbara a II. VilĂĄghĂĄborĂşig, ismert alapanyaga volt a konyhĂĄknak, Ă­gy a hĂĄziassznyok sokféle felhasznĂĄlĂĄsĂĄt ismerték. Ezt csak azért mondom, mert a mĂşltkor amikor ezt valahol megjegyeztem, akkor kicsit furcsĂĄn néztek rĂĄm. Pedig Ă­gy van.

Most van itt a szezonja, és érdemes minél tĂśbbféle mĂłdon kiprĂłbĂĄlni. Én prĂłbĂĄlgatok bĂľszen mindenki helyett, felvĂĄllalom a kĂ­sérleti nyĂşl szerepét is amit most sem bĂĄntam meg. KészĂ­tettem egy rebarabara krémet, ami savanyĂş, és hozzĂĄ egy édes citromfĂť szirupot, amit egyĂźtt kanalazva végtelenĂźl elégedett voltam. Ennek a két nagyon egyszerĂť, ellentétes Ă­znek az ĂśsszesimulĂĄsa tĂśkéletes. A savanyĂş és az édes, ha egyensĂşlyba kerĂźl, a végeredmény mindig lenyĂťgĂśz.

Az egyensĂşlyt pedig mindenki maga szabĂĄlyozhatja, mert a két réteg elkĂźlĂśnĂźl, és ha nem elég édes a rebarbara, akkor lehet utĂĄn kanalazni egyet a szirupbĂłl.

HozzĂĄvalĂłk:

6 szĂĄl rebarbara

1 nĂĄdcukor ...

Folytatás a blogon ... kajapiazongora.blog.hu/2012/05/29/cim...