Van egy régi buddhista tĂśrténet arrĂłl, hogyan cselekedjĂźnk élet-halĂĄl helyzetekben.

Egy férfit tigris ĂźldĂśzĂśtt a dzsungelben. Gyorsabban futnak az embernél, és elĂľszeretettel fogyasztjĂĄk is azokat. Ez a tigris, a férfi balszerencséjére, igen éhes volt.

MĂĄr majdnem utolérte a férfit, de ekkor meglĂĄtott egy kutat az Ăşt mentén. Kétségbeesettségében afelé lendĂźlt. MĂĄr tĂşljutott a holtponton, mikor meglĂĄtta, hogy mekkorĂĄt hibĂĄzott. A kĂşt kiszĂĄradt, és az aljĂĄn jĂłl lĂĄthatĂłan egy hatalmas fekete kĂ­gyĂł tekergĂľzĂśtt.

ÖsztĂśnĂśsen kinyĂşjtotta kezét a kĂşt fala irĂĄnyĂĄba, ahol még meg tudott kapaszkodni egy kiĂĄllĂł gyĂśkérben, megĂĄllĂ­tva zuhanĂĄsĂĄt. Mire feleszmélt emberĂźnk, a kĂ­gyĂł mĂĄr tĂĄmadĂĄsba lendĂźlt; testét teljesen kinyĂşjtva prĂłbĂĄlta megharapni a lĂĄbĂĄt, de hajszĂĄl hĂ­jĂĄn nem sikerĂźlt elérnie. Felnézve lĂĄtta, hogy a tigris gyĂśkérbe kapaszkodĂł keze utĂĄn kapkod a mancsĂĄval, de épp hogy nem tudta elérni. SzĂśrnyĂť helyzetét elemezgette, mikor észrevett két egeret, egy fehéret és egy feketét, amint kibĂşjnak egy aprĂł lyukbĂłl, hogy a gyĂśkeret kezdjék rĂĄgcsĂĄlni.

Ahogy a tigris nyĂşjtĂłzkodott, hogy elérje ĂĄldozatĂĄt, hĂĄtsĂł lĂĄbai megzĂśrgettek egy vékony fĂĄt, aminek egy ĂĄga a kĂşt fĂślé hajolt, s rajta egy méhkas fĂźggĂśtt. Méz kezdett csurogni a kĂştba. A férfi kinyĂşjtotta nyelvét, és megĂ­zlelte. "Mmmm! Ez aztĂĄn finom!" gondolta magĂĄban elmosolyodva.

Az eredeti elbeszélés szerint a tĂśrténet itt véget ér. Éppen ettĂľl lesz olyan életszerĂť. Az életnek, mint azoknak a frĂĄnya szappanoperĂĄknak, sosincs lezĂĄrt befejezése. Az élet ĂĄllandĂłan teljesedik ki.

Mindemellett gyakran van Ăşgy életĂźnkben, mintha egy éhes tigris és egy nagy fekete kĂ­gyĂł kĂśzé szorultunk volna; halĂĄl és valami még rosszabb kĂśzé, minden nappallal és éjszakĂĄval (a két egér) egyre kevesebb és kevesebb kapaszkodĂłval. Még ilyen szĂśrnyĂť helyzetekben is, valahonnan csorog egy kis méz! Ha bĂślcsek vagyunk, kinyĂşjtjuk a nyelvĂźnket és megĂ­zleljĂźk azt a mézet. Miért ne? Amikor nincs mit tenni, ne csinĂĄlj semmit, és élvezd kicsit az élet mézét.

Mint mondtam, hagyomĂĄnyosan itt véget ér a tĂśrténet. Én azonban hallgatĂłsĂĄgomnak ĂĄltalĂĄban elmondom az igazi ...