Pünkösdi népszokások a palócoknál
sponsored links
Pünkösd a keresztény egyház egyik fõ ünnepe, amely a húsvétot követõ ötvenedik napon kezdõdik (elnevezése a görög pentekosztész "ötvenedik" szóból származik) és ezért a Húsvéthoz hasonlóan szintén mozgó ünnep (a kr.u.325-ös niceai zsinat óta). A zsidó vallásból ered, ahol a pészach utáni ötvenedik napon, sabouthkor az aratás, az elsõ gyümölcsök, majd késõbb a tízparancsolat adományozásának az emlékét ülték. A keresztény egyház annak emlékére tartja, hogy tanai szerint Jézus mennybemenetele után a Szentlélek leszállt az apostolokra. Ennek megfelelõen a néphagyományban is elsõsorban mint egyházi ünnepet tartották számon: ekkortájt zajlik ma is a hitvallást megerõsítõ konfirmáció a reformátusoknál, illetve az elsõáldozás és a bérmálkozás a katolikusoknál, így a palócoknál is.
Az egyházi ünnepléshez azonban õsidõk óta kapcsolódnak kereszténység elõtti rítusok. A Római Birodalomban a Florália ünnepeken Flórát a növények, virágok istennõjét ünnepelték májusban. Ezért is játszanak fontos szerepet a virágok - elsõsorban a pünkösdi rózsa.
Udvarlással, párválasztással kapcsolatos szokások is kapcsolódnak Pünkösdhöz, hiszen a népszokásokat tekintve elsõsorban a termékenység és a nász ünnepe, ezért ezek szimbolikus megjelenítése elsõdleges.
A pünkösdi ünnepkörhöz fûzõdõ középkori alakoskodó szokásként különbözõ ügyességi játékokkal választottak ...