Navigci
Fõoldal
Kategóriák
2014 Összes
2013 Összes
2012 Összes
2011 Összes
2010 Összes
Linkcsere Új blog ajánlásaLinkcsere
RSS
Pünkösd hétfõ: Szentendre Skanzen - Tahi
sponsored links
Nem is emlékszem, voltam e már valaha a skanzenben. Személy szerint nekem nagy csalódás volt, bár nem is tudtam igazán mit szeretnék látni. A belépõjegy sem egy olcsóság 1800.-/fõ és még a parkolási is plusz 800 forintocska. Viszont egész napra számolva annyira nem vészes.
Belépés után fagyi, oké nem volt vészes. Árusok sorban sajt, innivaló, kézmûves áruk, ruhák, szerencsére nem vettünk semmit, Anita sincs úgy szoktatva, hogy el kezdhet könyörögni valamiért. Aztán juhokkal találkoztunk Anita le is ragadt, mondtuk neki haladjuk biztos lesz még más is. Szám szerint négy mangalica, két tyúk, egy kakas, egy páva, egy szarvasmarha, négy kecske, négy pulyka, három tehén, ennyi nekem kevés.
Tájházak egymás után, bementünk megnéztük. Kint 34 fok bent hûvösebb.
Utána megtaláltuk a színpadot, Anitával beálltunk az árnyékba onnan nézte a táncoló gyerekeket.
Volt kézmûves foglalkozás, de mindegyikhez kicsi volt még, így mindig tovább rángattam szegényt.
Megnéztünk mindent, még mutattam páromnak, nem tudom észrevette e valaki, hogy a cseresznye fákon csak a cseresznyék voltak, levél nem. Tegnap láttam ilyen Pótanyum szõlõjében, a cserebogarak megeszik a leveleket. Ezek után úgy néznek ki a fák, minta amikor karácsonyra kis égõkkel díszítjük fel. Kár hogy nem fényképeztem le, késõ bánat.Vissza fele Anita megint leragadt a színpadnál, beálltunk egy fa árnyékába. Nézegettük a térképet, már nagyon untunk mindent, láttam amfiteátrum és malom. Anitát elcsaltuk, menet közben frissen sült langalló, nagyon jó volt. Anitát felraktam az amfiteátrum színpadjára, nem is kellett több, biztos színész lesz.
Elmentünk megnézni a malmot, ki volt írva kétszer tíz percet õrölnek vele. Benéztünk, mondom páromnak hol van a víz, õröl az mondta ott van fent. Benézett a ház mögé, õröl az persze, tûzcsapról.
Vissza fele még ettem egy langallót, közben felhívtam Anyut, még szombaton mondta ugorjunk át Tahiba ha már arra járunk, mondta mehetünk. Délutáni ebéd fogadott minket: rántott hús, baconba tekert csirkemáj, rizs, koviubi. Jól belaktunk, mondtam nem is emlékszem mikor ettem utoljára rántott húst.
Anitának megengedtünk még egy utolsó fürdést. És irány haza.
Vissza térve a skanzenhez, tudom tájházak meg országos kiállítás. De ha már ekkora neve van és ennyire felkapott, mert ez a skanzen én akkor is többet vártam. Fõleg hogy pünkösd és programok, mi van amikor csak egy sima hétköznap van?
Még egyet hiányolok, vagy jól elrejtették és nem találtuk meg. Mióta Anita megszületett ahol járunk emlékérmét készítünk. Egy maradt ki a Tropicariumos, elõször nem készítettünk, másodszor nem volt jó a gép. Ezt viszont sajnálom, hogy nem volt.