Pénteki gyors: mángoldleves

2012-06-01

sponsored links


Nem állítom, hogy mángoldnagyhatalom lettünk, de összehasonlítva az elõzõ évekkel, igazán látványos, kézbe fogható és elfogyasztható a változás. Ami úgy is összefoglalható röviden, hogy eddig nem volt, most viszont behozza a lemaradást. A kiskert mostani állapotában leginkább a mángoldleveleket ontja, jó, nem feledkezem meg a salátáról, újhagymáról sem, de feldolgozás szempontjából most azért egyértelmûen az elõbbi jelent kihívást és újdonságot. És nem tagadom, van abban valami letagadhatatlan élvezet, amikor muszájból fõzni kell, amit kis, nagy, kevés, sok, ügyes, ügyetlen és így tovább kertészkedéssel megtermeltünk, learattunk.  Nem tudom, mi lesz, ha az összes cukkinipalántánk a következõ hetekben is ilyen eszeveszettül jól érzi magát, de majd velük fekszem, álmodom, kelek, aztán legfeljebb megutálnak, ha imbisz teljesen bezöldül. Meglátjuk, kivárjuk, mára viszont újra egy pénteki gyors, krémleves mángoldból, dióval, túróval, kanállal.
Mielõtt még fõznénk, néhány soros pünkösdi beszámoló következik, mert volt szerencsénk elhagyni a várost, beszívni a májust, és ennyi érzelgõsség talán még megengedett. Korhely halászlé, tó+nádas, túrófánk, harcsapaprikás, cseresznyefa, szamóca, ribizli, galacsinhajtás, fûben állás, virágporgyûjtés, velõs csont és Szindbád-érzés, hosszú alvás, haszontalankodás, fokhagymás kifli, lepkék, bogarak, eper+tejszínhab. Képekben mindez itt látható. (Itt pedig megnézhetik, hogyan érzi magát az erkélyen a borsó.)
Itt a vége, leves fõ.

Mángoldleves ...

Folytats a blogon ... imbisz.blogspot.com/2012/06/penteki-g...

sponsored links

Keres?s